Új helyzetben az uniós vasutak

A képviselők ezúttal a nyár folyamán az Európai Parlament és a Tanács között lezajlott ún. egyeztetési eljárással elért uniós megállapodást hagyták jóvá Strasbourgban. A magyar euroképviselők közül a néppárti Barsiné Pataky Etelka vett részt az eredményesen lezajlott  tárgyalásokon.

 

Az európai vasút szempontjából mérföldkőnek is nevezhető döntést követően Barsiné kiemelte, hogy a személyszállítás liberalizálása mindazonáltal csak akkor lesz sikeres, ha gazdaságilag egészséges, logisztikailag felkészült modern vasúttársaságok fogják nyújtani a szolgáltatást.

 

A Fidesz képviselője szerint az új és egyes régi tagállambeli vasúttársaságok jelenleg is küzdenek a felhalmozott deficittel, a tagállamok pedig a konszolidáció problémájával. „Mindez látszólag nemzeti ügy, de méreteit, és jelentőségét illetően európai léptékű probléma, és mind a három tárgyalt vasúti törvény megvalósíthatóságát veszélyezteti”, emelte ki Barsiné.

 

Mindezeket figyelembe véve Barsiné Pataky Etelka sürgette az Európai Bizottságot, hogy munkaprogramjában tűzze napirendre az európai vasutaknak a kibővített unióbeli valós helyzetének vizsgálatát. A cél az, hogy az új tagállamokban meglevő értékek – jelen esetben vasúti szolgáltatás – ne essen áldozatul a belső piaci nyitásnak, hanem értékes része legyen annak. Ezt sajnos korábban más típusú szolgáltatásoknál nem mindig sikerült elérni, tette hozzá.

 

Barsiné szerint a magyar kormánynak tudomásul kell vennie, hogy e vasúti jogszabályokkal lényegében megszületnek azok a keretek, amelyek a vasúti szolgáltatás szabályozását jelentik. Ez Magyarország számára – geopolitikai helyzetéből adódóan – a pozitívumokat megsokszorozza, a Kárpát-medencében lévő üzleti pozícióját megerősíti.

 

Ebben a vonatkozásban a magyar kormány által elképzelt privatizáció a közjavakkal való nem felelősségteljes gazdálkodást jelenti. A MÁV-nak  szakmai és gazdasági partnerre van szüksége ahhoz, hogy pozícióját stabilizálni tudja.

 

A meghozott jogszabályok tükrében a magyar vasútnak 2010-re fel kell készülnie a nemzetközi piacnyitásra. Erre mindössze három év maradt.

 

Háttér

 

Nemzetközi személyszállítás: liberalizáció 2010-ig

 

A csomag első elemének számító, a német Georg Jarzembowski által jegyzett jelentés foglalkozik a vasúti liberalizációval. A nemzetközi személyszállítást eszerint 2010. január 1-ig kell megnyitni a verseny előtt. Az elfogadott szöveg szerint „az irányelv célja a közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások –– nem pedig a tagállamok és harmadik ország közötti szolgáltatások –– piacának megnyitása”.

 

„A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a vasúttársaságok számára 2010. január 1-ig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot” – áll a szövegben.

 

A tagállamok csak meghatározott, kivételes esetekben korlátozhatják az infrastruktúrához való hozzáférési jogot, illetve az utasok ugyanazon tagállam állomásain való felvételére és leszállására való jogosultságot.

 

 

Utasjogok

 

A vasúton utazók (a belföldiek is!) jogaival és kötelezettségeivel foglalkozó rendeletet az Európai Parlament részéről Dirk Sterckx (liberális, belga) kezelte.

 

A jogszabály foglalkozik többek között az utasok tájékoztatásával, a vasúttársaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelősségével és biztosítási kötelezettségeivel, a vasúttársaságok késésekért való felelősségével, a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek védelmével, valamint a szolgáltatás minőségi előírásainak figyelemmel kísérésével.

 

A tagállamok legfeljebb öt éves (további öt évvel egyszer meghosszabbítható) mentességet kaphatnak a rendeletnek a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó előírásai alól.