Történetének legnagyobb átszervezésébe kezd a posta

Disszonánsnak látja a Magyar Posta fennállásának 140. évfordulóján rendezett megemlékezést Barsiné Pataky Etelka, az Európai Unió néppárti képviselője. A politikus szerint elhibázott az a terv, hogy a 2013-as teljes piacnyitásig a 2739 fix postahivatal felét vállalkozásba adják. Az állami postavállalat így nyereséges lesz ugyan, az ország legszegényebb részein ugyanakkor lényegében megszűnik egy fontos közösségszervező és fenntartó tényező: a postahivatalok egységes hálózata. Várhatóan a vállalkozások egy része is veszteségessé válik, s ebben az esetben – az európai normák szerint – a hiányt az állami költségvetésnek kell pótolnia. A képviselő más megoldást látna indokoltnak.

 

Európában folyamatosan történt meg a postai szolgáltatások liberalizálása. A folyamat alapja az Európai Közösségek négy alapelvének egyike: a szolgáltatások szabadsága. Az Európai Parlament az elmúlt évben tárgyalta azt az irányelvet, amely szerint minden tagállamban teljesen meg kell nyitni a postai szolgáltatások piacát a versenytársak előtt, tehát a levélküldemények piacát is. Az irányelvben megszabott 2009-es határidőt utóbb a 2004-ben csatlakozott országok, valamint Görögország és Luxemburg tekintetében 2012. december 31-re módosították. Erre azután került sor, hogy a Magyar Posta kérésére a szakbizottság tagjaként Barsiné Pataky Etelka és más képviselők a határidő módosítására javaslatot tettek, hiszen a hazai vállalat sem volt felkészülve a liberalizációra. Októberi ülésén az Európa Tanács is egyetértett a határidő módosításával, tehát bizonyosra vehető, hogy a magyar vállalat 2012 végéig időt nyert.

 

A néppárti képviselő emlékeztetett: bevételeinek nagy részét a Magyar Posta Zrt. különféle vállalkozások, és hivatalok nagy mennyiségben feladott küldeményeinek továbbításából szerzi meg. Ez a szolgáltatás nyereséges, ellentétben a magánszemélyek leveleinek kézbesítésével. A dömpingszerűen feladott levelekre nem kell bélyeget ragasztani, pecsételésük központilag történik. Többek között az ilyen szolgáltatás bevételeiből pótolják a magánlevelek veszteségeit. Így érik el, hogy mindenhová eljusson a levél, s a magyar állam tulajdonában lévő posta teljesítse szolgáltatási kötelezettségét. Ez a bevételi forrás 2013-tól elveszhet, ha megnyílik a piac a versenytársak előtt.

Az uniós irányelv ismeretében a hazai postavállalat akcióba kezdett: történetének legnagyobb átszervezését indítja el. A kisposták több mint 40 százalékát, összesen 1184 postahivatalt vállalkozásba ad. Ebből 948 hivatal olyan településen található, amely 600-2000 lakost számlál. Elsőként Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár, Somogy és Heves megyében kerül sor erre. Tehát olyan helyeken, ahol a legnagyobb szükség lenne a postahivatalok egységes hálózatának közösségszervező és megtartó erejére. Ezt a szerepet sem a mozgóposták sem pedig a vegyeskereskedésként működő fix hivatalok nem tölthetik be. Barsiné Pataky Etelka megemlítette: Ausztriában és Belgiumban azt tapasztalta, hogy a vasútállomások, a posták és az utazási irodák egyazon épületben működnek, és tökéletes szolgáltatásokkal látják el a településeket.

A kishivatalok kiszervezését, vállalkozásba adását a postavállalat azzal indokolja: hogy a nyugati posták ugrásra készen várják, hogy letarolhassák a magyar piacot. A Magyar Posta tehát – az említett érvelés szerint csak úgy maradhat versenyképes, ha megszabadul veszteséges hivatalaitól, különben csupán jelentős költségvetési segítséggel lehetne életben tartani. A képviselő szerint ez az érvelés hamis. A dömpinglevelek továbbítása Európa-szerte a levélpostai küldemények 80-90 százalékát teszik ki. Helyes tehát a Magyar Postának az a törekvése, hogy az ilyen ügyfeleit megtartsa, s ezért fejlesszen. De nem olyan áron, hogy ledobja magáról a kispostákhoz tartozó területek ellátását. A menedzsmentnek nem lehet felróni, hogy a nyereség akár ilyen módon történő elérésére törekszik. A gazdaságpolitikának azonban felróható, hogy arra ösztönzi a postát: szabaduljon meg kisebb hivatalaitól. A politikának szerintem azt kellene mondania: Magyarország érdeke és célja az, hogy a Magyar Posta a maga egészében megfelelő színvonalon gazdálkodjék, több lábon álljon, és így biztosítani tudja a szolgáltatás teljeskörű ellátását, mondta Barsiné Pataky Etelka.

 

A brüsszeli irányelv szerint állami kötelezettség, hogy az egyetemes postai szolgáltatások megfelelő áron, mindenki számára elérhetők legyenek a legkisebb településeken most és a jövőben is. (A 97/67/EK irányelv által biztosított egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve helyiségébe, távoli vagy gyéren lakott területeken is. Ennek garantálása az állam kötelessége.)

Azzal tehát, hogy a posta a jelenlegi hivatalok mintegy felét látszólag vállalkozásba adja, de olyan módon, hogy az ellátás felelőssége marad az állam kötelezettsége. A megmaradó hivatalokkal a nagymennyiségben feladott küldemények piacán a Magyar Posta nyereséget halmoz föl, a vállalkozásba adott, a leépített hivatalok lehetséges veszteségeinek finanszírozása pedig az állami költségvetésre hárul majd. A liberalizációra való felkészülés a száz százalékban a magyar állam tulajdonában lévő részvénytársaságként működő posta jelenlegi tervei alapján nem egyéb, mint a problémák megoldásának elhalasztása a 2013-al kezdődő időkre.

 

A képviselő hozzátette: akik a kispostákat most vállalkozásba veszik, pontosan tudják, hogy működésük az állam ellátási kötelezettségének körébe tartozik. Persze csődbe is mehetnek, amikor 2013-ban megjelennek a versenytársak. Magyarán: a posta előre menekül, megpróbálja magát karcsúsítani, versenyképessé tenni, s az összes terhet áttolni az államra. Barsiné örömmel nyugtázza a Magyar Posta vezérigazgatójának azon kijelentését, hogy a liberalizáció kezdetéig nem kívánják a céget privatizálni. Jobb lenne azonban – fűzte hozzá a Fideszes politikus -, ha ezt a kormányzat jelentené ki. A hazai jogszabályok ugyanis a privatizálható cégek között tartják nyilván a Magyar Postát. A vállalat az Antall-kormány idején vált egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársasággá. Az Orbán-kormány időszakában a cég felvette tevékenységi köreibe egyebek mellett a pénzügyi biztosítási és egyéb bevételt hozó szolgáltatásokat. A többirányú tevékenység a 2002-es kormányváltással lényegében megszűnt. Barsiné Pataky Etelka szerint a megoldás most is az lehetne, ha a posta nagymennyiségben levelet feladó ügyfeleinek megtartása mellett más ágazatokban is komoly nyereséget termelne. Ebből fedezhető a magánlevelek kézbesítéséből keletkező hiány. Kishivatalait nem kellene ilyen nagy számban vállalkozásba adnia.

 

A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez is lehet a járható út. A saját üzemeltetésű postahivatalok aránya Magyarországon 96 százalékban az állami postavállalaté, de Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában is igen magas ez az arány. Ennek oka az, hogy az egyetemes szolgáltatások finanszírozásához szükséges pénzt az adott vállalatok más szolgáltatásokból finanszírozzák. Ha a Magyar Postának olyan üzleti terve lenne, amely egy második, harmadik üzletágból származó bevételből próbálná segíteni a kistérségek ellátását.

A Magyar Posta Zrt-nek nincs saját bankja, amely pénzügyi szolgáltatásokon keresztülhozná a nyereséget, pedig a posta hálózatán keresztül nagy fizetési forgalmat képes lebonyolítani. A biztosítási üzletágban (Magyar Posta Biztosító és Magyar Posta Életbiztosító) is- bár a neve nem ezt tükrözi – mindössze egyharmad részben tulajdonos a Magyar Posta Zrt., ennek megfelelő döntési kompetenciával és bevétellel.

Barsiné Pataky Etelka közölte: köszönti a Magyar Postát fennállásának 140. évfordulóján. Hozzátette: a posta mindig fontos szerepet töltött be a társadalom életében. A liberalizáció, a szolgáltatások szabadsága azonban szerinte nem jelenti azt, hogy a részvénytársaságnak fel kellene adnia ezt a szerepét, s éppen azokon a településeken, amelyek leginkább rászorulnak a közösségszervező és fenntartó tényezőre.  A képviselő rámutatott: a politikáé a felelősség azért, hogy ez így történik, s mindent a pillanatnyi üzleti érdek határoz meg.

 

 

Kulcsár Anna – Magyar Nemzet, 2007 október 10. (4. oldal)