Ha az MSZP élvezte annak előnyét, hogy utódpártja az MSZMP-nek, akkor ennek hátrányait is el kell viselnie – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Szájer József európai parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy az alkotmány átmeneti rendelkezéseiben kimondanák, az MSZP osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Az alaptörvény egyik kidolgozója szerint az alkotmány egyik érezhető hozadéka lesz, hogy tisztázódik végre az állam és az állampolgárok viszonya. Szájer hamisnak tartja azt a vádat, hogy az új választási törvény a kormánypártoknak kedvezne, és egyértelműen indokoltnak tartja az igazságszolgáltatás átalakítását.
– Az utóbbi hetekben egyre nehezebb helyzetbe került a magyar gazdaság. Hozhat-e az alaptörvény januári hatálybalépése valamilyen pozitív változást ezen a téren?
– Az alaptörvényben deklaráltuk a költségvetési korlát mértékét. Évtizedes tapasztalat, hogy az ország felelőtlen vezetői napi politikai érdekekből eladósíthatják az országot. Mi azonban bevettük az elvek közé, hogy nem lehet átlépni bizonyos költségvetési korlátokat. Erre az a vád, hogy így megkötjük a következő kormányok kezét. Igen, pontosan ez a cél: a jelenlegi és a következő kormányok kezét is megkötjük, hogy ne növelhessék a hiányt.
– A múlt héten kezdeményezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány 2016-ig tolja ki az adósságszabályt, és ebben a ciklusban ne kelljen csökkenő államadósságot felmutatni.
– A médiában ezt félreértelmezték, ez a javaslat nem érinti az alaptörvény adósságra vonatkozó tételét, a költségvetési korlát megmarad, az indítvány csak az adósságcsökkentés átütemezésére vonatkozik.
– Az állampolgárok mit érzékelnek majd az új alaptörvény január elsejei hatálybalépéséből?
– Az alkotmány többnyire közvetve van hatással az állampolgárok mindennapjaira. Ez az alaptörvény végre egy őszinte politikai dokumentum. Nem abból indul ki, hogy mi az, amit az emberek szívesen hallanak, hanem abból, hogy mi az állam alapja. Ez az alaptörvény tisztázza az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát. Mibe szólhat bele az állam és mibe nem. Évtizedeken keresztül terméketlen, értelmetlen vita folyt például arról, hogy az államnak erősnek vagy gyengének kell-e lennie. Ezen a tudósok elvitatkozhatnak, de ha a politikában azzal kísérletezünk, hogy leépítjük az államot, akkor megszűnhet például egy ország közbiztonsága. Ahogy nálunk ez 2010-re meg is történt. Megjelentek olyan társadalmi igények, miszerint az embereknek maguknak kell igazságot szolgáltatniuk. Pedig a közbiztonságért és az igazságszolgáltatásért Szent István óta az állam a felelős. Egy másik területről szólva, az államnak nem ott kell erősnek lennie, hogy minél bürokratikusabb akadályokat támasszon a vállalkozások működésében, hanem, hogy kikényszerítse a versenyt.
– Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály kimondaná, hogy az MSZP az MSZMP jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A fiatal szocialisták azt kérdezik, hogy ők miért felelősek az előző rendszer bűneiért.
– Ez az átmeneti rendelkezés az alaptörvény kidolgozásával együtt készült el. Alaposan átgondoltuk, és a szövege is világosan fogalmaz: az MSZP nem mindenre kiterjedő, generális felelősséget visel. Részletesen leírjuk, hogy mire gondoltunk, például a személyi összefonódásra, a vagyoni folytonosságra. Ha valaki élvezi annak előnyét, hogy utódpártja egy másik pártnak, akkor annak hátrányát is el kell szenvednie. Nyilván nem ugyanaz a felelőssége Mesterházy Attilának, mint Horn Gyulának vagy Biszku Bélának. Szembe kell nézni a múlttal, el kell választani a jót a rossztól. Ezt a feladatot az ország húsz év alatt nem végezte el. Máshol tisztázták, Latin-Amerikában vagy éppen Csehszlovákiában. Nem csinálunk semmi olyat, mint amit egy hozzánk hasonló demokratikus átmenet során ne próbáltak volna már ki. Akármilyen furcsa, de a jelenlegi magyar jogrendszerben nincs olyan szabály, amely diktatúrának minősítené a korábbi időszakot. A magyar jogrendszer máig úgy működik, mintha folyamatos lenne a diktatúráéval.
– Miért húsz évvel a rendszerváltás után került erre sor?
– Az előző parlamenteknek nem volt meg az a felhatalmazása, többsége, hogy ezt megtegyék. Az ellenérdekelt feleknek viszont mindig megvolt az erejük ahhoz, hogy ezt megakadályozzák.
– Önmagában ennek a tételnek a kimondása járhat-e a politikain kívül más következményekkel?
– Az alaptörvény egy elvi alapot rögzít. Az MSZP úgy viselkedett eddig, hogy amikor előnyös volt neki, akkor felvállalta a múltját, amikor hátrányos, akkor letagadta. Amikor a tolvaj ellop egy autót és ezért leüli a büntetését, ha kiszabadul, nem tarthatja meg az autót. Ha igen, akkor viszont a közvélemény joggal gondolhatja, hogy a bűncselekmény árán gyarapodott. Tiszta vizet kell önteni a pohárba! Húsz éve van egy olyan politikai erő, amely megakadályozta a tisztánlátást, az előző rendszerrel való szembenézést. És ennek előnyét élvezve lépett be a demokráciába. Az ilyen típusú döntéseket a kilencvenes évek elején az Alkotmánybíróság épp az akkori alkotmányra hivatkozva akadályozta meg. Ha a törvényhozó ehhez további jogkövetkezményeket akar rendelni, akkor megteheti.
– A parlamentben futószalagon gyártják a törvényeket, többek között az új alaptörvényhez elengedhetetlenül szükséges kétharmados jogszabályokat is. Nem fél attól, hogy a gyorsaság a minőség rovására megy?
– Nemigen van vesztegetni való idő. Ahhoz, hogy azok az új szellemű politikák, amelyek hosszú távon nem érvényesülhettek az előző kormányzatok szűk mozgásterű politizálása miatt, azoknak ki kell bontakozniuk. Ha nem akarjuk, hogy a ciklus végéig alkotmányos kérdésekkel foglalkozzunk, hanem ténylegesen is be akarjuk indítani a változásokat és azt akarjuk, hogy ezeket a polgárok egy következő választásra érezzék is, ahhoz ezt a feladatot el kell végezni. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek hibák a szövegekben, hiszen valóban gyorsan kell elfogadni a törvényeket, de ott van mögötte húsz év tapasztalata, és a parlament alkalmas és képes is ezt a feladatot elvégezni. A hibák javítására célszerű egy határidőt megszabni, hiszen bizonyos jogszabályokat még egymáshoz is kell csiszolni. A sarkalatos törvények nagy része elfogadásra kerül. Ami átcsúszik a jövő évre, az nem fog alkotmányos problémát okozni.
– Nem tartanak attól, hogy az ellenzék olyan lejárató kampányt indít az alaptörvény hatályba lépésekor, mint a médiatörvény kapcsán?
– Ha bennünket az motiválna, hogy miből milyen ügyet csinál az ellenzék, akkor gyakorlatilag nem csinálhatnánk semmit. Nem az ellenzék kapott kétharmados felhatalmazást, hanem mi.
– Mi a véleménye az ellenzéki bírálatokról az új választójogi rendszer kapcsán?
– Nem igaz, hogy az új rendszer a kormánypártoknak kedvezne. Ez egy olyan rendszer, amely a legnagyobb mértékben megtartja a jelenlegi szisztémát, és elvégzi azt a feladatot, amelyben húsz éves alkotmányos mulasztásban vagyunk. Először alkalmazzuk azt a szabályt, hogy a választókerületek létszáma 15 százalékkal nem térhet el a másiktól. Aki ezt kifogásolja, az a demokrácia alapelvét támadja.
– Múlt héten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen szóba került, hogy egy vagy két szavazatuk legyen-e a határon túliaknak. Ön mit javasol?
– Erről van egy alkotmányos vita. Az alaptörvény mindkét variációra megteremti a feltételeket. A társadalom az igazságérzete alapján el tudja fogadni, hogy a más élethelyzetekben lévő állampolgárok ebben a tekintetben meg legyenek különböztetve. Ugyanakkor, ha az a döntés születik, hogy mind a két szavazatot biztosítani kell, akkor ennek feltételeit is meg lehet teremteni. Nehéz lenne ugyanakkor a nem Magyarországon élő honfitársaink számára az egyéni választókerületek kérdésének rendezése.
– Nagy port kavar az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása is. Mit gondol a kritikákról?
– Az átalakítás oka, hogy a magyar állampolgárok bizonyos része, a fővárosban és annak környékén lakók, nem élhetnek ugyanazokkal a jogokkal, mint az ország más részén élők. Az igazságszolgáltatás szervezésével van probléma. Számos ítéletben a strasbourgi emberi jogi bíróság azért marasztalta el hazánkat, mert nem volt képes a magyar bírósági rendszer egy meghatározott időn belül igazságot szolgáltatni. Az 1997-es reform nem tudta ezt a problémát kezelni. Ha az állam nem képes ellátni ezt a funkcióját, akkor az emberek egymást közt rendezik le az ügyeiket, ami visszavisz minket az őskorba. A modell, amit alkalmazunk, több nyugati rendszernél is jobban védi a bírói függetlenséget.