Terjeszkedő államok pénzügyi fegyvere az EU-val szemben?

A független állami befektetési alapok uniós újraszabályozását indokolja, hogy az európai integráció ezeknek kitettebbé vált, mert az új tagországok felvétele heterogénebbé tette – hívta föl a figyelmet Becsey Zsolt. A volt szovjet érdekövezetből ugyanis tőkeszegény tagállamok léptek be az európai versenyarénába, és ezeknek a stratégiai vállalatai, illetve egész szektorai jóval kiszolgáltatottabbak a külső tőkebehatolással szemben, mint a régi tagállamokéi.

Másrészt most hatalmas állami tőkealapok jelennek meg diktatórikus vagy imperialisztikus államok kezén, amelyek vagy Közép-Európában vásárolnak stratégiailag fontos cégeket – mint Oroszország -, vagy a világ korlátos nyersanyagkészleteiben kezdtek el tudatos vásárlásokat, mint például Kína Afrikában. Ezért a nemzetközi helyzet instabilabbá válhat – mutatott rá Becsey Zsolt.

A néppárti magyar euroképviselő ezért üdvözlendőnek, de nem elegendőnek tartja a brüsszeli Bizottság által javasolt lépéseket: azt, hogy gondoskodni kell ezeknek az állami befektetési pénzalapoknak az átláthatóságáról éppúgy, mint a befektetési lehetőség kölcsönössé tételéről, továbbá, hogy a nemzetközi szervezetekben kezdődjenek tárgyalások egy, a kérdéskörre vonatkozó viselkedési kódex kialakításáról.

Ezen túl azonban az Európai Uniónak magának is el kell fogadnia, hogy bizonyos stratégiai iparágakban korlátozza a befektetéseket nemzetbiztonsági okokból. Ehhez olyan közös szabályokat kell kialakítani, amelyek nem adhatnak lehetőséget visszaélésre – sürgette Becsey Zsolt a független állami.befektetési alapokról folytatott EP-vitában Strasbourg-ban.