Siker a magyar juh- és kecske ágazatnak

„Szinte kivétel nélkül megszavazták a magyar javaslatokat az EU juh- és kecske ágazatáról szóló jelentés bizottsági szavazása során” – jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő a Brüsszelben. A legnagyobb siker, hogy a jelentés a Magyarországon jellemző száraz és rossz minőségű füves területek kapcsán is támogatja a legeltetésnek az ökológiai jelentőségű területeken történő engedélyezését.

A néppárti politikus kiemelte: „Az ágazat vidéki, különösen elmaradott térségbeli foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepe, valamint a természeti környezet és a táj megőrzésében nyújtott jelentős hozzáadott értéke miatt van szükség a juh- és kecsketartók helyzetének a javítására. „A magyar Juh Terméktanáccsal és az Agrárkamarával – amelyek segítségét utólag is nagyon köszönöm – közösen kidolgozott javaslataim a tenyésztők tevékenységének a könnyítését, a felesleges adminisztratív akadályok lebontását és a juh- és kecske ágazat erőteljesebb támogatását célozták” – emelte ki Erdős Norbert.

Erdős üdvözölte, hogy a termeléshez kötött támogatások megőrzését és az agrár-promóciós forrásokból egy külön összegnek a juh- kecske ágazatra történő elkülönítését célzó javaslatait a néppárti jelentéstevő a kezdetektől fogva beépítette a szövegtervezetbe.

A fideszes politikus hozzátette: „A legfőbb sikernek a Magyarországon jellemző száraz és rossz minőségű füves területek kapcsán a legeltetésnek az ökológiai jelentőségű területeken történő megfelelő engedélyezésének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság általi támogatását tartja.

Erdős Norbert örömét fejezte ki, hogy a jelentés elismeri a juh- és kecske ágazatot segítő uniós támogatásokat, amelyek megtartása rendkívül fontos a tenyésztők termelékenységének, versenyképességének, valamint a termékek minőségének és a juh- és kecskehús-ellátás biztosításának szempontjából.

A dél-alföldi képviselő sikernek tartja azt is, hogy a jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is terjesszék ki, valamint a Tejcsomag nemzeti végrehajtása során a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is alkalmazzák.

Szintén tekintettel kell lenni az EU és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások egyes közvetett hatásaira. „Hosszú tárgyalások során sikerült elérnem, hogy a jelentés emelje ki azt a tényt, míg az Európai Unióban a bárányokat általában 6 vagy 9 hónapos korban hozzák forgalomba, addig ez az életkori határ Új-Zélandon 12 hónap” – emlékeztetett Erdős Norbert. Biztosítani kell, hogy az Unió belső piacán az importált új-zélandi bárányt ne lehessen kedvezőbb körülmények között értékesíteni, mint az Unión belül előállított, például magyar bárányt.

A fentieken túl a juhász szakma további elöregedésének elkerülése érdekében olyan programok kidolgozására van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy e különleges foglalkozást folytató férfiak mellett a nők is megtalálják a helyüket az ágazatban. „Az ágazathoz kapcsolódó nők helyzetének a javítására vonatkozó javaslatomat teljes mértékben támogatta a parlamenti bizottság, így a magyar juhászok és kecsketartók élethelyzete érdemben javulhat a jövőben” – jelentette ki a szakbizottság magyar tagja.

A fideszes képviselő szintén örömét fejezte ki, hogy a szavazáskor egyöntetű támogatást kapott az őrző- és juhászkutyák képzését, valamint az állattenyésztő gazdaságokban való megfelelő alkalmazásukat segítő programok kidolgozására vonatkozó javaslata.

Erdős Norbert végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés a javaslatának köszönhetően is foglalkozik egyes védett ragadozók által a legelő állatokban okozott károk miatti helyzet tarthatatlanságával. „Fontos, hogy a jelentésben kimondjuk, hogy az Európai Bizottság engedje meg a tagállamoknak a károkat okozó védett ragadozók állománykezelési célú – a túlszaporodást megakadályozó, de a populációik fennmaradását nem veszélyeztető – vadászatát”.