Politikai nyomásgyakorlás Brüsszelben: Ukrajna érdekei az európai termelők érdekei felett

Az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) az intézményközi tárgyalásokat követően jóváhagyta, hogy Ukrajna vámok és mennyiségi korlátozások nélkül hozhassa be az Unióba termékeit még egy éven át. Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselők a szavazás után rámutattak: „Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága újra cserben hagyta a gazdákat.”

Győri Enikő kijelentette: “A parlamenti tárgyalódelegáció nem tudta tartani azt, amire a múlt heti plenáris ülés felhatalmazta. A mandátumuk arra szólt: az ukrán búzára is vonatkozzon az a biztosíték, hogy túlzott behozatal esetén automatikus védintézkedések lépjenek életbe. Azt a plenáris javaslatot sem védték meg, hogy ne csak a háborús évek behozatali mennyiségét vegyük viszonyítási alapként a védintézkedések aktiváláshoz. Ugyanis ekkor már jelentősen megugrott az import” – húzta alá Győri Enikő.

Schaller-Baross Ernő elmondta: “Az európai gazdálkodók jövedelme az elmúlt időszakban a töredékére csökkent, az így kialakult helyzet pedig számos mezőgazdasági vállalkozást az összeomlás szélére juttatott. Az EU a versenyképesség helyett az önfeladást választja, kiszolgáltatva az európai gazdákat egy eltorzított piaci működés teljesíthetetlen elvárásainak.”

A javaslatot a baloldal a Néppárt többségének támogatásával erőltette át a szakbizottságban. A Fidesz delegáció nem támogatta és a jövőben sem szavaz meg olyan javaslatot, amely veszélyezteti az európai gazdák megélhetését és a biztonságos és minőségi élelmiszer-termelést Európában.

Háttér: 2022 júniusában az EU – Ukrajnával való szolidaritás jeleként – egy évre felfüggesztette az ukrán behozatalra vonatkozó vámokat és mennyiségi kvótákat, amelyet aztán 2023-ban további egy évvel meghosszabbított. Időközben bizonyos ukrán agrártermékek elárasztották az Ukrajnával határos tagállamokat, komoly piaci zavarokat okozva. Az Európai Bizottság négy és fél hónapra (2023. május 2-szeptember 15.) szolidaritást vállalt az öt határmenti tagállammal (HU, PL, SK, RO, BG) engedélyezve az ukrán búza, kukorica, napraforgó és repceolaj importtilalmát ezen országok területére. Ezt az intézkedést végül szeptember 15-én Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, egyoldalú döntéssel feloldotta. Ezután Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyoldalú importtilalmat vezetett be, hogy megvédje gazdáikat. Most a Bizottság újabb egy évvel szándékozik meghosszabbítani az ukrán termékekre vonatkozó vámmentességet. Az új javaslat már megerősített védintézkedéseket tartalmaz, amelyeket akár regionális zavarok esetén is lehet aktiválni, illetve három termék esetében (baromfi, tojás és cukor) automatikus védintézkedéseket vetít elő. Ezen termékeknél ha a behozatal meghaladná a 2022-23. évi átlagbehozatalt, visszaállítják a liberalizáció előtti kvótákat. Az Európai Parlament néhány képviselője, köztük Győri Enikő fideszes EP-képviselő kezdeményezésére, a múlt heti plenáris ülés megszavazta, hogy az automatikus védintézkedéseket a már meglevő három terméken túl (baromfi, tojás és cukor) további termékekre bővítsék ki, így a búzára, árpára, zabra, kukoricára és mézre, illetve hogy a védintézkedések aktiválásának alapját a 2021-23. évi átlagbehozatal adja, ami kedvezőbb volna a Bizottság által javasolt 2022-23.évi bázisnál. Az EP küldöttsége azonban a tegnap éjszakai intézményközi egyeztetések során nem tudta megvédeni az EP mandátumát, így a búza nem került be az automatikus védintézkedések alá, illetve továbbra is a 2022-2023-as év átlagbehoztala szolgál viszonyításul.

Az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága ma annak ellenére napirendjére tűzte a szavazást, hogy a Tanács úgy döntött, elhalasztja a tegnap éjjeli intézményközi tárgyalás szövegéről a szavazást. Az EP illetékes szakbizottságának meg kellett volna várnia a Tanács hivatalos levelét, és csak azután szavazhatta volna meg a kompromisszumos szöveget. Az EP szakbizottságának eljárása felháborító.