Oroszországnak fel kell készülni a WTO-szabályok betartására

Glattfelder Béla, magyar néppárti képviselőnek a jelentéshez benyújtott valamennyi módosító indítványát támogatta az Európai Parlament illetékes szakbizottsága. A néppárti képviselő az EU és Oroszország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatairól szóló jelentéshez nyújtotta be a módosító indítványokat.

Oroszország, a világ gazdaságilag jelentős országai közül egyedüliként, még nem tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek, a WTO-nak. Emiatt nem részesül a WTO tagok által egymásnak nyújtott különféle kereskedelmi kedvezményekben (pl. alacsonyabb vámok, legkedvezőbb elbánás elve), viszont nem vonatkoznak rá a WTO-tagsággal járó kötelezettségek sem. Ez utóbbiak közül kiemelhető az állategészségügyi és egyéb, kereskedelmet korlátozó adminisztratív intézkedések diszkriminációmentes alkalmazása, illetve a földrajzi eredetnevek, és más szellemi tulajdonjogok védelme, valamint fellépés az ezekkel kapcsolatos áruhamisítások ellen.

Oroszország már 14 évvel ezelőtt, 1993-ban beadta csatlakozási kérelmét a WTO-hoz. A csatlakozási folyamat úgy tűni, hogy végre lezárulhat. Moszkva felvétele küszöbön áll, a WTO-tagok elvileg már egyetértettek a kibővítéssel, de a csatlakozás konkrét feltételeiről szóló tárgyalások csak most kezdődtek. Glattfelder Béla szerint az EU-nak e tárgyalások során egyértelmű feltételekhez kell kötnie hozzájárulását a felvételhez. A jelentéshez beadott módosító indítványok főként ezzel kapcsolatos igényeket fogalmaznak meg.

Magyarország számára a földrajzi közelség miatt Oroszország csatlakozása kiemelt fontosságú. A WTO-csatlakozással járó kereskedelemliberalizálás egyszerre jelent előnyöket és kockázatokat.

A képviselő szerint rendkívül fontos, hogy, Oroszország, összhangban a WTO szabályaival, ne alkalmazhasson a hazai előírásoknál szigorúbb állategészségügyi előírásokat az importtermékek esetében, mint azt jelenleg a lengyel hústermékekkel szemben teszi. A lengyel hús kitiltása az országból diszkriminatív, politikai indíttatású lépés. „A WTO-ban nem megengedett, hogy egy tagállam külpolitikai célokra használjon fel kereskedelempolitikai eszközöket” – nyilatkozta a képviselő.

A WTO-ban nem megengedett a kettős árrendszer alkalmazása. Moszkva ma is jóval alacsonyabb áron, akár az exportár hatodáért, értékesíti a dízelolajat, a földgázt és az elektromos áramot a belföldi piacokon, mint külföldre történő eladás esetén. Ezzel, a kedvezőbb energiaárakon keresztül, versenytorzító támogatást nyújt a hazai vállalatoknak, ami a WTO szabályaival ellentétes.

Glattfelder Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországban jelentős, sőt, egyes kulcságazatokban, mint amilyen az energiahordozóké, növekvő szerepet tölt be az állami kereskedelem. Ez azt jelenti, hogy az adott termék belföldi és külföldi kereskedelmét egy monopolhelyzetben lévő állami cég – a gáz esetében pl. ez a Gazprom – irányítja. Az állam így közvetlen ellenőrzést gyakorol az árak és az exportálható mennyiség felett. A WTO vissza kívánja szorítani ezeket a szabadkereskedelem-ellenes gyakorlatokat.

A jelentés kiemelten foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal és földrajzi eredetmegjelölések védelmével kapcsolatos kérdésekkel, ami Magyarország számára elsősorban a hamisított tokaji borok az elmúlt időszakban tömegesen előforduló oroszországi forgalmazása miatt fontos.