Nekünk az európai érdekekért kell küzdenünk, nem az amerikaiakért

Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok jövőjét vitatta meg az Európai Parlament (EP) mai plenáris ülésén. Győri Enikő fideszes EP-képviselő felszólalásában kiemelte: „amíg az „Amerika az első” megközelítés a vezérfonal a tengerentúlon, addig nekünk is „Európa az első” alapon kell eljárnunk és együttműködnünk szövetségesünkkel.”

Joe Biden amerikai elnök megválasztását követően Európában hiába várták, hogy a transzatlanti kapcsolatok visszatérjenek a régi kerékvágásba: „Remélem lassan felébrednek azok, akik azt gondolták, Donald Trump menesztésével minden szép és jó lesz, Amerika Európa kedvét fogja keresni. Afganisztán, fennmaradó vámok, AUKUS-ügy” – sorolta a közelmúlt feszültségeit a magyar képviselő. „Vegyük már észre, hogy az „America first” a vezérvonal a tengerentúlon. Nekünk viszont „Európa az első” alapon kell eljárnunk”.

Győri Enikő aláhúzta: „Amerika mestere annak, hogy a saját érdekét globális jóként adja el. Ékes példája ennek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) erőltetett adómegállapodás”. Az Egyesült Államok az OECD keretében zajló, globális társasági adórendszer reformjának tárgyalása során is jelentős nyomást gyakorol, több olyan változást erőltet, amelyek hosszú távon negatív hatással lennének az EU-ra. Az uniós jog következményeként a globális minimumadó szintjénél is magasabb társasági adó keletkezne. A magasabb vállalati adó pedig kedvezőtlenül hatna az egyébként sem túl erős uniós versenyképességre. „A digitális adót az USA kilúgozta, így azt több techcég meg fogja úszni. A globális társasági minimumadó pedig azért kell Amerikának, hogy adót emelhessen otthon és magával ránthassa a világot, anélkül, hogy hátrányos helyzetbe kerülne” – hívta fel a figyelmet Győri Enikő.

„Európának ez nem érdeke” – hangsúlyozta a képviselő, majd felszólította az Unió vezetőit, hogy „ébredjenek fel, hagyják a tisztes adóversenyt érvényre jutni, a tényleges termelést végző cégeket pedig ne terheljék túl. Ezzel segítenék az EU versenyképeségét” – zárta felszólalását Győri Enikő.

Háttér: Az USA az EU legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere, illetve oda érkezik az uniós export legnagyobb része. Közös kereskedelmük nagysága eléri az éves 556 milliárd eurót. A kapcsolat azonban konfliktusokkal terhelt. A 2018-ban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bevezetett amerikai acél- és alumíniumvámok komoly fejfájást okoznak az Uniónak, mert drágították az uniós behozatalt, illetve az egyébként Amerikába irányuló külföldi exportot is az uniós piacra terelték. A hirtelen afgán kivonulás csak tovább szította a feszültséget, amelyet tovább tetézett az ún. AUKUS-ügy, amely során Ausztrália – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – amerikai nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárolt az eredetileg tervezett francia dízel- és elektromos meghajtásúak helyett. A barátságtalan lépés miatt egy ideig veszélybe került a szeptember 29-re tervezett US-EU Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC, Trade and Technology Council) alakuló ülésének megtartása is. A koronavírus utáni világban az Unió célja a nyitott stratégiai autonómiájának megteremtése. Ehhez az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát is számos ponton felül kell vizsgálnia.