Megvédjük a magyar méhészek érdekeit!

 Glattfelder Béla emlékeztetett, hogy mind az Európai Unióban, mind Magyarországon a méhészet támogatása kiemelt politikai és társadalmi célkitűzés. Hazánkban a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban. Egy átlagos évben a méhek 20-25 ezer tonna mézet állítanak elő. Ezen mennyiség legnagyobb része akácméz. Minden eszközzel támogatni szükséges a magyar méhészeket abban, hogy az akácok telepítése és az akácméz szüretelése terén minden szükségtelen akadálytól mentesen tevékenykedhessenek.

 

Hozzátette, az akác biomassza termelés céljára kiválóan alkalmazható fajta, tüzelőértéke átlag feletti. Egy ilyen célú használat összhangban áll a méhészeti, valamint a környezetvédelmi és a természetvédelmi törekvésekkel, hiszen egy átlagos 12-15 éves vágásfordulóval számolva több mint egy évtizedig az ilyen energetikai ültetvények érintetlenek maradnak, így kiválóan alkalmasak méhészeti célokra, továbbá gazdagítják a biológiai sokféleséget, karbantartják a talajt és megakadályozzák a szél- és vízeróziót ezeken a területeken.

 

Glattfelder Béla szerint ezért elfogadhatatlan minden olyan uniós és magyar törekvés, amely az akác fafajok telepítését akadályozza, azok hatósági üldözéséhez vezet, vagy kiirtásukat célozza. ”Sajnos a közelmúltban megjelent, az idegenhonos özönfajokról szóló bizottsági tervezet és a hozzá kapcsolódó EP jelentéstervezet éppen ennek a rossz felfogásnak nyújtana határtalan lehetőségeket. Ehhez kapcsolódóan a Közös Agrárpolitika végrehajtását elősegítő bizottsági jogszabálytervezet nem engedné meg a nem őshonos fafajok – könnyen az akác is ebbe a csoportba kerülhet – telepítését az ökológiai jelentőségű területeken, így ellehetetlenítené a méhészeti és megújuló energetikai beruházásokat. Az ilyen gazdaellenes törekvéseket még csírájukban el kell fojtani, a magyar EP-képviselőknek és a magyar kormánynak ebben vállvetve küzdeniük kell” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus.