A pénzügyi szervezetek és a tagállami költségvetések erőteljesebb felügyelete mellett áll ki Magyarország – mondta Surján László néppárti EP-képviselő az EU Hírlevélnek.
„Nem a pénzről és a hatalomról van szó: az európai fejlődés motorja akadozik” – nyilatkozta novemberben. Fél évvel később mi a véleménye a jelenlegi európai helyzetről?
– Az európai uniós költségvetés ügyében továbbra is hideg szelek fújdogálnak egyes tagállamok, különösen Nagy-Britannia felől. Ősrégi vitáról van szó: kialakult az egységes piac, megkapták, amit akartak; de adni nem akarnak a közösbe. Az Európai Parlament a polgárok fejével gondolkodik: úgy véljük, hogy az európai központi költségvetés segíthet kisebb-nagyobb problémák megoldásában, a munkahelyek és értékek teremtésében – ezt szolgálja az EU 2020 stratégia is. A cél továbbra is az elmaradt térségek segítése.
– Mit tesz a pénzügyi válság elhárítása ellen az EU?
– Szigorúbban kell szabályozni a pénzügyi szervezeteket, illetve a tagállamok költségvetésére is felügyelni kell. A bankok ma már nemzetközi szinten működnek, európai szinten kellene a bankok felügyeletét is szabályozni. Az összehangolás folyamata már megindult. Magyarország az erős Európa híve, ezért támogatjuk az erőfeszítéseket.
– Hogyan áll az európai szemeszter ügye?
– A cél, hogy a tagállamok rátekintsenek egymás költségvetéseire: látni kell, ki mit csinál, és még idejében figyelmeztetni kell a fegyelmezetlenebb tagállamokat. A maastrichti kritériumokra épülő stabilitási programban eddig nem volt eszköz a fegyelmezetlenek elleni fellépésre. Most itt a lehetőség, hogy komolyabb büntetéseket kaphassanak. Nem vagyunk hívei az EU-s pénzek befagyasztásának: egy másik megoldás körvonalazódik, mely szerint a tagállamnak egy jelentős összegű letétet kell elhelyeznie az EU-nál, amelyet akkor kap vissza, ha néhány év alatt sikerül rendbe tennie a költségvetését. Amennyiben ez nem történik meg, az EU költségvetésébe folyik be a letét.
– Magyarország most szigorú költségvetési politikába kezdett – igaz, hogy ezen a téren javul a hírnevünk?
– Az Alaptörvény elfogadása és a Széll Kálmán Terv bemutatása után megugrottak a Magyarországra irányuló befektetések. Ez jobban bizonyítja a sikert, mint az európai intézményekben elkapott dicséretek és mosolyok. Elfogadták a rendteremtés azon módját, amely nem a lakosságot sarcolja – gondoljunk csak a bankadókra. Olyan átrendezés folyik Magyarországon, amely bizonyos rétegeket – például a családokat – különösen támogatni fog.
– Egy minapi hír szerint a Közös Agrárpolitika támadás alatt áll.
– Az EP már tárgyal a következő időszak költségvetéséről. Az agrárkiadásokat sokan, régóta meg szeretnék már vágni. Ez nem Magyarország érdeke. Az európai szocialisták és a liberálisok viszont megvonnák az agrárexport támogatását, az EU-n kívüli termelőkre hivatkozva. Ezt nem tudom megérteni: az EU-nak nem szabad az energia mellett élelmiszerek terén is importtőrré válnia. A mezőgazdaság stratégiai ágazat, ami mellett néppárti magyar EP-képviselőként kiállunk a vitában, mert az még nincs lefutva.