Magyar–ukrán megállapodás: valóban teljesülnek a vállalások?

Tegnap az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség ülésén Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP EP-képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja a kárpátaljai magyar közösséget érintő legújabb fejleményekre hívta fel a figyelmet: „Mindössze néhány nappal az első tárgyalási klaszter megnyitását és az ukrán–magyar szakértői egyeztetések lezárását követően a kárpátaljai magyar oktatási intézmények vezetői levelet kaptak az ukrán államnyelv védelméért felelős biztostól. A levélben a biztos arra szólítja fel az intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az államnyelv használatára vonatkozó jogszabályok betartása érdekében, mivel számos panasz érkezett be hozzá, hogy az iskolák területén zajló sportfoglalkozások során az államnyelv helyett a nemzeti kisebbségek nyelvét használták. Megítélésem szerint a nyelvi ombudsman ezzel továbbra is a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek korlátozására szólít fel.”

„Mindez felveti annak kérdését, hogy az intézkedés hogyan illeszkedik a kisebbségi jogok megerősítéséről szóló, közelmúltban létrejött magyar–ukrán megállapodás szelleméhez és célkitűzéseihez, különös tekintettel Magyar Péter miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint a magyar nyelv nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz” – tette hozzá a képviselő.

A kárpátaljai származású képviselő kiemelte: „Sajnálatos módon az ukrán ombudsman levele teljesen más üzenetet közvetít, mint amire a kisebbségi közösségek az említett magas szintű nyilatkozatok, ígéretek és az első tárgyalási klaszter megnyitása után joggal számítottak.”

„Az első klaszter megnyitása fontos mérföldkő. Elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjük, miként válnak az Ukrajna által vállalt kötelezettségek jogszabályokká, a jogszabályok pedig a kisebbségi közösségek mindennapi életében is érvényesülő gyakorlattá. Ennek fényében arra kértem az Európai Bizottságot, hogy kezelje kiemelt prioritásként ezt a kérdést, hiszen amint látjuk, az ígéretek nem jelentenek valódi garanciát. A vállalásokat mielőbb törvényi szintre kell emelni, és azok tényleges végrehajtását is biztosítani kell” – mondta el a képviselő az ülést követően.