Magyar szempontból nem túl sok bizakodásra ad okot az Európai Bizottság újabb többéves keretköltségvetési (MFF) javaslata és a tagországok nemzetgazdaságainak újraindulását támogató Helyreállítási Alap

A mai napon az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bemutatta a koronavírus járvány okozta gazdasági válságból való kilábalásra vonatkozó uniós javaslatokat. Az Európai Bizottság csomagja a korábban már tárgyalt, de még jóvá nem hagyott többéves pénzügyi kerettervet (MFF) és az új Helyreállítási Eszközt tartalmazza. A Helyreállítási Eszköz mérete a javaslat szerint 750 milliárd euró lenne, a többéves pénzügyi kerettervben pedig 1100 milliárd eurót osztanának el hét évre.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP delegációvezetője elmondta: siker, hogy a javaslat szerint az új Helyreállítási Eszközt nem a többéves pénzügyi keretterv (MFF) forrásainak a terhére, és ezáltal nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, a regionális fejlesztési programok és a közös agrárpolitika rovására hoznák létre. Ezek a fejlesztési programok már többszörösen bizonyították hasznosságukat. A többéves pénzügyi kerettervvel kapcsolatban a tagországok kétharmada, köztük Magyarország által megfogalmazott korábbi kritikák az előző javaslatokhoz képest szinte változatlan új előterjesztés kapcsán is megalapozottak.

Győri Enikő az EP Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának tagjaként hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években kiemelkedő gazdasági sikert ért el, és  a járvány kezelésében is élen jár. Ennek köszönhetően a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, mint az uniós átlag. Indokolatlan lenne ugyanakkor, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért nem részesülhetnének kellő mértékben a forrásokból, mert egyrészt sikeresen kezelték a járványt, másrészt fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat. A válság valamennyi országot sújtotta; fontos, hogy a helyreállítási forrásokból is igazságos módon, ugyanolyan feltételek mellett részesüljenek, legyenek az eurózónához tartozó, vagy azon kívüli tagállamok. „Az nem fordulhat elő, hogy a szegényebb tagállamok finanszírozzák a gazdagabbakat”– emelte ki.

Deutsch Tamás az EP Költségvetési- és Regionális Fejlesztési Bizottságainak tagjaként a Helyreállítási Eszköz kohéziós politikát támogató forrásai kapcsán kiemelte: a kohéziós politikához hasonlóan minden tagállam részesülni fog ezekből, és a korábban bevezetett rugalmas végrehajtási szabályok lesznek érvényesek. Ugyanakkor itt is fontos, hogy a források elosztásánál figyelemmel kell lenni a tagállamok közti gazdasági fejlettségbeli különbségekre, valamint a válság által érintett gazdasági szektorok állapotára. A felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása a kohéziós politikán keresztül kulcsfontosságú lesz a válságot követően.

Hidvéghi Balázs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja elmondta: a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére vonatkozóan Magyarország álláspontja változatlan: azt reálértéken a jelenlegi szinten kell tartani.  Az új KAP jóval magasabb környezeti elvárásai komoly többletterhet jelenthetnek a gazdálkodók számára, melyet a múlt héten megjelent két stratégiában – A termőföldtől az asztalig, illetve A biodiverzitás stratégiában – foglalt bizottsági célkitűzések csak fokoznak. A stratégiákban megjelent célszámok jelenleg kivitelezhetetlennek tűnnek; veszélyeztetik a biztonságos élelmiszerellátást, és az élelmiszer- és alapanyagárak emelkedéséhez vezethetnek.

Deutsch Tamás megjegyezte, az új Helyreállítási Eszköz 750 milliárd eurós forrását az Európai Bizottság hosszú lejáratú hitelek felvételével fogja előteremteni. A hitelt a tagországok fogják 30 év alatt visszafizetni, a többéves uniós keretköltségvetéshez történő befizetéseik arányában. Magyarországnak az 1 %-os befizetési arányával a 750 milliárdos tartozás 1 %-át, 7,5 milliárd eurót kell visszafizetnie. Ehhez az adóssághoz képest elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna hazánk.