Közös kárpát-medencei gazdasági térséget!

A fideszes politikus a Kárpát-medence fejlődési lehetőségeit vizsgáló Kárpát-medencei Gazdasági Fórum elnevezésű konferencia szünetében azt mondta, a jövőt illetően nem a meghúzott határokban, hanem együttműködési lehetőségekben szükséges gondolkodni. Az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások, a turizmus, egészségturizmus terén jó esély kínálkozik a kooperációra. A Magyarországgal szomszédos állomok határai mentén nagy számú magyar kisebbség él, ezt az előnyt érdemes kihasználni – jegyezte meg. De Blasio Antonio hozzátette: a javaslatok, tervek még kidolgozásra várnak, éppen ezért kezdeményezte a gazdasági fórum összehívását, ahol politikusok mellett a témában jártas szakemberek oszthatnák meg egymással gondolataikat.

A politikus beszámolt arról, hogy az első, pécsi konferenciát követően évente, más-más helyszínen szerveznek hasonló találkozót a gazdaság, a pénzügyi, a non-profit, az önkormányzati, s mások mellett a kutatás-fejlesztési szektor képviselőinek. Mindezzel erősíthetjük a határ menti régiók együttműködését, s támogathatjuk egy közös kárpát-medencei gazdasági térség létrejöttét – mondta De Blasio Antonio.

Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere emlékeztetett rá: az EU jövőképe arról szól, hogy a kontinensen megteremtődjék az általános egység, amelyhez a gazdasági integráció jelenti az első lépést. „Magyarországnak nincs jövőképe, nemzetstratégiája. Ha lenne, nyilvánvalóan az egykor virágzó Kárpát-medencei gazdasági térség helyreállítása lenne annak középpontjában, hiszen ma ez a régió számít a földrész egyik leginkább fejlődőképes s gazdaságilag a leghatékonyabban kiaknázható területének” – állította a Matolcsy György.
A fejlődés csak akkor indulhat meg – mondta a volt miniszter -, ha az országhatárok két oldalán már korábban kialakuló gazdasági övezetek közös stratégiák kidolgozásával fognak össze, félreteszik önös érdekeiket, s nem indítanak párhuzamos fejlesztési koncepciókat. Matolcsy szerint hazánk hét gazdaságilag erős gócpontja képes az együttműködésre.

Borbély László, Románia fejlesztési minisztere hangsúlyozta: a Kárpát-medence jövője abban áll, tudunk-e egységes gazdaságpolitikát folytatni? Szerinte ugyanis a történelmileg is egynek tekinthető térségben csak akkor lehet megfelelő hatékonysággal kiaknázni a lehetőségeket, ha a szomszédos, ám határral kettéválasztott gazdasági övezetek közösen készítenek koncepciókat a következő időszakra. Borbély szerint egyértelmű, hogy a fejlesztéspolitika kritériumrendszerét a nemzetpolitika értékeivel kell összehangolni, és a folyamat az államoktól konszenzusokat követel.