Kiszámítható piacokat kínálunk a gazdák részére

„Jelentősen javítottuk a mezőgazdasági piacok uniós szervezését. A sertés- és baromfihúsra kiterjesztettük az állami intervenció lehetőségét, külön forgalmazási előírásokat fogalmaztunk meg a mézre és a méhészeti termékekre vonatkozóan, továbbá biztosítottuk a borszőlő telepítési rendszer további működését. A magyar gazdáknak és kormányzatnak a jövőben több eszköze lesz a válságok elleni védekezésre” – jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő az uniós jogszabály szakbizottsági szavazását követően Brüsszelben.

A békés megyei politikus kiemelte: „Most a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló előírások módosítására volt szükség, mivel az Unió már két évvel ezelőtt megerősítette a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközöket. Az agrárbizottság tagjaként aktívan részt vettem a munkában és a tárgyalások során, hogy tovább javítsuk a mezőgazdasági szabályozást” – tette hozzá Erdős Norbert.

A fideszes politikus rámutatott: „A szakmaközi szervezetek és azok egyesületei vonatkozásában további munkára volt szükség, hogy minél több jogszerű együttműködési formát kiemelhessünk az uniós versenyjog, s főleg a trösztellenes szabályok hatálya alól. Főszabállyá tettük az írásbeli szerződéseket a gazdák és a kereskedők között, valamint bevezetésre kerül az értékmegosztási záradék is, amely segíti majd, hogy a termelők minél nagyobb arányban részesedjenek egy élelmiszer végső nyereségéből”.

Erdős Norbert kiemelte: „A jövőben az új Európai Mezőgazdasági Piacfigyelő Központ jelenteni fog minden mezőgazdasági ágazatról , amely a piaci szereplők és tagállamok piaci és árjelentéseit dolgozza majd fel. Külön öröm számomra, hogy a javaslatom alapján a Parlament hajlandó kiterjeszteni az állami intervenciót a sertéshúsra, a baromfihúsra és a répacukorra”.

A magyar borászok számára jó hír, hogy a jelenlegi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtó telepítési engedélyezési rendszer 2030 helyett 2050-ig maradhat fenn. Továbbá sikerült megakadályozni a direkttermő szőlőfajták, mint az Otelló vagy az Izabella köztermesztésbe vonását. Ehelyett csak a jelenlegi ültetvényeket tarthatják meg.

Erdős Norbert üdvözölte, hogy az EU belső piacának a jogszerűtlen import elleni védelmét szolgáló forgalmazási előírások, vagyis uniós fogalmak közé sikerült felvenni a mézet és a méhészeti termékeket, mint a méhviasz vagy a méhpempő. „Sikerült ugyanezt elérnem a borjúhús és a bárányhús területén, melyeknek mostantól uniós szintű fogalma lesz, így az import termékeket is ehhez kell majd igazítani. A báránynál például a legfeljebb 12 hónapos kor lesz az előírás, ami előrelépés a jelenlegi helyzethez képest” – tette hozzá a fideszes politikus.

Erdős kijelentette, hogy a szakbizottságban megszavazott szöveg tartalmaz néhány problémás rendelkezést is. Ilyen az alkoholmentesített borok, például a Sangria jogi oltalmának kérdése, ahol nem sikerült megakadályozni a baloldal törekvéseit. „Az új parlamenti szakbizottságban még lesz munka ezzel a rendelkezéssel. Szerencsére a jövőben csak borból lehet majd alkoholmentesített bort készíteni. Hasonló gondot okoz az Európai Bizottság által elrendelhető kötelező termeléscsökkentési illeték, melyet súlyos válság esetén vethetne ki az uniós testület. Véleményem szerint nem szabad ilyen drasztikus központi intézkedéssel beavatkozni, a termelők igényeit egy opcionális termeléscsökkentési rendszer jobban kielégítené” – emelte ki a békés megyei képviselő.

„A legfőbb eredmény, hogy a következő Európai Parlament agrárbizottsága tovább dolgozhat az uniós jogszabály szövegén, így fontos, hogy a jövőben is a magyar termelők érdekeiket képviselő politikusok kerüljenek be az EP-be. Javaslom a gazdáink számára, hogy mindannyian menjenek el szavazni május 26-án, s a voksukat adják a Fidesz-listára” – emelte ki Erdős Norbert.