Kisebbségi kérdésekről tárgyalt Szabadkán az EP két képviselője

A politikusokat a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői tájékoztatták azokról, a magyar közösség szempontjából fontos témákról, amelyek Szerbia európai uniós csatlakozásának előkészítésével kapcsolatban felmerülhetnek.

A két magyar politikus pénteken az Európai Parlament és a szerb parlament európai uniós csatlakozást előkészítő munkacsoportjainak első találkozóján vesz részt Belgrádban.

Gál Kinga elmondta, hogy az Európai Parlament figyelemmel kíséri a vajdasági magyarság történéseit, a Szerbiáról szóló éves jelentésekben a kisebbségek kérdése is helyet kap.

A pénteki belgrádi találkozón mindenképpen téma lesz a nemzeti tanácsok jogköreinek kérdése, amelyeket a szerb alkotmánybíróság a közeljövőben csökkenthet. "A kisebbségi nemzeti tanácsok és ezen belül a Magyar Nemzeti Tanács egy olyan kváziautonómia, kulturális autonómia része ebben a közegben, ami példaértékű lehet, ha valóban működik, és ha megfelelően alkalmazzák a törvényt, amely egészen egyedi. Ha valami végre szerzett joga lett egy kisebbségi közösségnek, és elindul a működés útján, megtölthető tartalommal, akkor ezt nem csonkítani kellene, hanem útjára engedni, szárnyakat adni neki, például megfelelő költségvetéssel" – hangsúlyozta Gál Kinga.

A képviselő Szerbia európai uniós csatlakozásával kapcsolatban elmondta: attól, hogy egy ország uniós tag lesz, még nem oldódnak meg automatikusan a kisebbségi kérdések – amire példa Szlovákia -, "de más dimenzióba kerülhetnek".

Schöpflin György aláhúzta, hogy Szerbiának lehetősége lesz arra a csatlakozás folyamán – amely Horvátország esetében például nyolc évig tartott -, hogy olyan szabályozást hozzon létre, amely "tényleg védi a kisebbségeket". A környező, már uniós országok figyelemmel fogják kísérni a szerb csatlakozási folyamatot – emelte ki a politikus.

Schöpflin György kijelentette, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata soha nem volt még ilyen jó.

A határon túli magyarsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "az anyaország támogatása kormányfüggő". "És amíg a Fidesz van hatalmon, addig magától értetődik, hogy nagyon komolyan veszi Magyarország és a határon túli magyarok kapcsolatát" – fogalmazott a képviselő. Schöpflin György hozzátette: "De sok függ attól is, hogy az a bizonyos határon túli kisebbség mit szeretne elérni, hogyan viszonyul Magyarországhoz, hogyan viszonyul a többséghez".