Hírek

Kiállunk a nemzeti alkotmányok védelmében

2021. 10. 13.

A lengyel Alkotmánybíróság múlt heti döntése alapján megállapította a nemzeti Alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője, volt alkotmánybíró rögzítette: „A Fidesz európai parlamenti delegációja aggodalommal tekint arra, hogy az európai intézmények politikai támadást indítottak a Lengyel Köztársaság Alkotmánybíróságának a döntésével kapcsolatosan. Hozzátette: a tagállamok szuverenitása, demokratikus legitimációja és alkotmányos rendje a nemzeti alkotmányok alapja, amely az uniós hatáskörgyakorlás korlátja. Ezt védte meg a lengyel alkotmánybíróság a nemzeti és az uniós jog viszonyát érintően meghozott döntésével kapcsolatosan.

A képviselő kiemelte: „A lengyel Alkotmánybíróság nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az Unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén”.

A lengyel Alkotmánybíróság döntése azon nemzeti alkotmánybíróságok döntéseinek a sorába illeszkedik, amelyeket az vált ki, hogy az uniós intézmények nincsenek tekintettel az alapító szerződésekben elfogadott hatáskör-átruházás elvére. Olyan jogköröket kívánnak elvonni a tagállamoktól, amelyeknek az Európai Unió intézményei útján történő közös gyakorlására azok nem adtak felhatalmazást. Ez a lopakodó hatáskörbővítés aláássa a tagállamok szuverenitását, demokratikus legitimációját és alkotmányos rendjét. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió, és az európai jog azért létezik és azért alkalmazható, mert ezt a tagállamok alkotmányai lehetővé teszik. Emellett az uniós intézmények a hatásköreik gyakorlása során is kötelesek tiszteletben tartani a tagállamok szuverenitását és alkotmányos önazonosságát. Éppen ezért az európai uniós intézmények mellett valamennyi tagállam bírósága és alkotmánybírósága a saját alkotmányának védelme és az alapszerződéseken nyugvó uniós együttműködés megóvása érdekében jogosult és egyben köteles is vizsgálni, hogy az uniós intézmények a hatásköreiket megtartva járnak el.

„Ezen túl a lengyel Alkotmánybíróság határozata kapcsán aggodalommal tekintünk arra az uniós jelenségre, amely eltérő mércével méri az integráció régi és új, közép-európai tagállamait” – tette hozzá Trócsányi László. Példák sora igazolja, hogy miközben Brüsszel a közép-európai országokat ex katedra módon kívánja tanítani, addig a nyugati országok szabályozásával messze megengedőbb. A bírói függetlenség elvével összeegyeztethetőnek tartotta például azt a máltai szabályozást, amely a miniszterelnök hatáskörébe utalja a bírói álláshelyekre pályázó személyek kinevezésének a köztársaság elnök elé terjesztését. Szintén nem találta a bírói függetlenség szempontjából aggályosnak azt a portugál szabályozást, amely a bírói illetmények összegének fokozatos csökkentését írta elő. Ehhez képest egy Romániából indult ügyben az Európai Bíróság akként döntött, hogy az egyébként erga omnes hatályú alkotmánybírósági döntés feláldozható az uniós jog elsőbbségének oltárán. Egy ilyen döntés aláássa a nemzeti alkotmánybíróságok alkotmányvédő szerepét.

„Hangsúlyozzuk, hogy az európai integráció működése a tagállamok szuverenitásán és egyenlőségén nyugszik. Fontos közös értéknek tartjuk az igazságszolgáltatást és így a bírói függetlenséget, ugyanakkor az egyes országok azon jogát nem lehet elvitatni, hogy egy hatékony igazságszolgáltatás érdekében igazságügyi reformot hajtsanak végre. Mindig veszélyes, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségéről politikai kontextusok alapján, kettős mércével mondanak véleményt” – emelte ki a képviselő.

Háttér: A lengyel Alkotmánybíróság a kormányfő kezdeményezése alapján az október elején meghozott döntésében úgy határozott, hogy az Európai Unióról szóló szerződés bizonyos rendelkezései nincsenek teljes összhangban a lengyel alkotmánnyal. A döntése az Európai Bíróság júliusban meghozott ítéletére reagált, miszerint a bírósági reformok elrendelésével Lengyelország megsértette az uniós jogot. A taláros testület döntését az európai intézmények heves kritikával illették.