Kézzelfogható eredményeket várunk az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén

Az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság (PAC) november 4–5-én, Brüsszelben tartotta 19. ülését, amelyen az Európai Parlament és a Verhovna Rada képviselői Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának előrehaladásáról és a csatlakozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítéséről folytattak eszmecserét. A tanácskozáson, amelyen online kapcsolaton keresztül Vszevolod Csentszov, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese is részt vett, Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP EP-képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja kihangsúlyozta: „Ukrajna európai integrációjának továbbra is érdemeken és a teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia, amelynek elengedhetetlen része a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Ez alapvető európai követelmény, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke és a koppenhágai kritériumok is rögzítenek.”

„Kárpátaljai származású magyar európai parlamenti képviselőként személyes felelősségemnek érzem, hogy a csatlakozási folyamat során kiemelt figyelmet fordítsak a nemzeti kisebbségek helyzetére. A valódi előrelépés mércéje pedig nem csupán a jogszabályok elfogadása, hanem azok gyakorlati végrehajtása is” – tette hozzá a képviselő.

Ferenc Viktória emlékeztetett arra, hogy 2017 óta jelentős korlátozások érintették az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogait. Ugyanakkor üdvözölte a 2023-ban, illetve legutóbb 2026 októberében elfogadott jogszabály-módosításokat, amelyek fontos lépést jelenthetnek a korábban meglévő jogok helyreállítása felé.

Ennek kapcsán konkrét tájékoztatást kért arról, milyen pénzügyi, adminisztratív és szakmai támogatást kapnak a kisebbségi nyelven oktató iskolák az új rendelkezések alkalmazásához, és mikorra várhatók kézzelfogható eredmények. „A jogszabályok elfogadását követően is érkeztek hozzám olyan aggasztó jelzések, hogy egyes tantárgyi versenyeken a magyar anyanyelvű diákok számára továbbra sem fordították le magyar nyelvre a feladatlapokat. Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a jogszabályi változások a gyakorlatban is kézzelfogható eredményeket hozzanak?” – tette fel a kérdést Ferenc Viktória.

A képviselő a még rendezésre váró kérdéseket is napirendre emelte, köztük a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatát, a nemzeti szimbólumok használatát és a nemzeti kisebbségek politikai képviseletét. Ezekkel kapcsolatban az ukrán fél konkrét jogalkotási terveiről és a vállalások teljesítésének ütemezéséről érdeklődött.

Vszevolod Csentszov ukrán miniszterelnök-helyettes közvetlenül reagált Ferenc Viktória kérdéseire. Elmondta, hogy az ukrán Oktatási Minisztérium jelenleg az oktatási törvény módosításaihoz kapcsolódó végrehajtási rendeleteken dolgozik, amelyek alacsonyabb szintű jogszabályok és amelyeket a kormány fog elfogadni. A tervezetek elkészültét nyilvános konzultáció követi, amelybe a magyar és más nemzeti kisebbségi szervezeteket is be kívánják vonni. A kisebbségi iskolák működésének részletszabályait meghatározó dokumentumok elfogadását követően biztosítják majd a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi forrásokat.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének kérdésében jelenleg az Európai Bizottsággal egyeztetnek. A Bizottság már megkapta az Európa Tanács és az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának szakmai észrevételeit, és várhatóan a következő hetekben továbbítja az ezek alapján elkészülő értékelését az ukrán félnek.

Csentszov megerősítette, hogy a kisebbségvédelmi cselekvési tervben szereplő további kötelezettségvállalások végrehajtásának határideje 2027. Hozzátette, hogy Ukrajna a magyar kisebbséggel, a magyar kormánnyal, valamint az együttműködésben érdekelt más tagállami és kisebbségi képviselőkkel egyeztetve folytatja vállalt kötelezettségeinek teljesítését.