Képzetlen migránsok tömegei és magas munkanélküliség Nyugat-Európában

Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban megvitatta a 2018. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásait. Kósa Ádám fideszes EP-képviselő örömét fejezte ki, hogy a magyar adatok nagyságrendekkel jobbak, mint a jelentésben foglalt uniós eredmények. Magyarországon mindenki dolgozhat, aki akar, a bérek pedig továbbra is növekednek.

Míg a jelentés aggasztónak tartja, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája az euróövezetben 18,7%-os, addig hazánkban ez csupán 10.7%. Nagy eredmény, hogy ezt a tényt – Kósa Ádám módosító indítványának köszönhetően – a jelentés is rögzíti. Hasonló 11% alatti munkanélküliséget a fiatalok körében csak Ausztria, Csehország, Hollandia, Málta és Németország tud felmutatni. Magyarország tehát élen jár a fiatalok foglalkoztatása terén.

„A jelentés megállapítja, hogy az Unióban 2016-ban még mindig 6,3 millió 15 és 24 év közötti fiatal volt munkahely nélkül. Arról azonban nem tesz említést, hogy a migrációs vita már javában zajlott, amikor hatmilliónál is több 15-24 éves munkanélküli fiatal volt az EU-ban. Mivel a bevándorlók átlagéletkora 27,5 év, logikus az a következtetés, hogy a munkanélküli fiataloknak sajnos bőven lesz utánpótlása. Ezért sem szeretnénk bevándorló országgá válni” – szögezte le Kósa.

A tartósan – több mint egy éve – munka nélkül lévők aránya az utóbbi tíz évben (Németország kivételével) szinte valamennyi nyugati tagállamban nőtt, míg a kelet-európai országokban látványosan javult a helyzet. A hosszú távú munkanélküliek körében szinte mindenhol többen vannak az alacsonyabb végzettségűek. Nyugat-Európában így nem is várható jelentős változás, hiszen az ott élő migránsok képesítései, készségei minimálisak. A nemzetközileg is elismert Ifo Institute elemzése szerint a menekültek és bevándorlók kevesebb, mint 10%-a helyezkedett el, mint képzett munkaerő.

A jelentés szerint a bérek növekedése továbbra is mérsékelt az Európai Unióban, az utóbbi két évben ugyanis kevesebb, mint 1%-kal nőtt. Ehhez képest hazánkban ugyanez az arány két számjegyű volt.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2015-ben közel 119 millióan voltak kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának az EU-ban. Ez 1,7 millióval haladja meg a 2008-as szintet, és nagyon messze van az Európa 2020 stratégia azon céljától, amely szerint 20 millióval kell csökkenteni a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek számát.

Az jelentés megállapítja, hogy bár összességében javult a gazdasági és foglalkoztatási helyzet, a megtermelt javak elosztása nem mindig történt egyenletesen, ugyanis a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő személyek száma továbbra is túlságosan magas. Kósa emlékeztetett: Magyarországon ezzel szemben törvény rögzíti, hogy 3,5% fölötti GDP növekedés esetén a nyugdíjasoknak nyugdíjprémium jár.

A jelentés arra kéri a tagállamokat: mérjék fel, csökkenthetik-e az alapvető termékekre, különösen az élelmiszerekre kivetett adókat, ami a társadalmi igazságosság szempontjából az egyik legfontosabb intézkedés. Mi ezt Magyarországon már megvalósítottuk, hiszen 2017. január 1-jétől a baromfihús és a tojás értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs 27%-ról 5%-ra, a friss tej értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs pedig 18%-ról 5%-ra csökkent. Idén pedig az élő hal, és a halfilé, továbbá a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsőségei áfája mérséklődik 5%-ra.

Kósa üdvözölte, hogy a jelentés felszólítja a tagállamokat a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci befogadása és a diszkrimináció megszüntetése kapcsán tett erőfeszítéseik fokozására.

A fideszes politikus határozottan ellenzi azonban azt a tervet, hogy egy Európai Munkaügyi Hatóságot hozzanak létre, hiszen meggyőződése szerint a munkaerőpiacra vonatkozó döntéseknek tagállami hatáskörben kell maradniuk.