2018. 06. 12.
Az Európai Parlament ma nagy többséggel elfogadta az „Oktatás modernizációja az Európai Unióban” című jelentést. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő, a jelentés néppárti felelőse hangsúlyozta: „A jelentés felhívja a tagállamok figyelmét, hogy a fiatalok helyzetét leginkább az oktatás korszerűsítésén keresztül lehet jobbá tenni. Ezért fontos, hogy a tagállamok a jelenlegi kihívásoknak megfelelően beruházzanak az oktatási rendszerek és infrastruktúra minőségének javításába, aktualizálják a tanterveket, hogy a diákok hasznos, alkalmazható és gyakorlatias tudást szerezhessenek”.
„A fiatalkori munkanélküliség mértéke több tagországban továbbra is aggasztó. Azonban a tudás és a képzettség még mindig a legnagyobb érték, hiszen a diplomások körében kisebb a munkanélküliek aránya. Ezért fontos, hogy a gyerekek minél korábban bekerüljenek az oktatási rendszerbe és minél tovább benne is maradjanak, és valamilyen képesítést szerezzenek. Fontos a tehetségek lehető legkorábban történő felismerése és támogatása, hozzájárulva a fiatalok kiemelkedő eredményeihez, sikerességéhez”- tette hozzá a néppárti politikus.
Bocskor Andrea, a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke a jelentés elfogadását követően kiemelte: „Örülök, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának témaköre bekerült a jelentésbe, hiszen az anyanyelv használatának joga az oktatás folyamatában létkérdést jelent a kisebbségek számára. A jelentés kimondja, hogy a tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az őshonos kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvükön hozzáférjenek az oktatás valamennyi szintjéhez, és a kisebbségi nyelveken oktató intézmények kiemelt támogatásban részesüljenek”.
A magyarországi jó példát követve a jelentés ajánlásai között szerepel, hogy a tagállamok tegyenek erőfeszítéseket a korai és kisgyermekkori nevelés széles körű hozzáféréséhez és biztosítsanak több óvodai és bölcsődei helyet, főként a hátrányos helyzetű családok gyermekei számára. „A magyar kormány 2010-től számos kezdeményezést indított a kisgyermekkori nevelés és a közoktatás területén, ingyenes iskolai étkeztetést, tankönyveket biztosít a diákok számára. Ez jó példa a korai felzárkóztatásra, amire sok országban szükség lenne. Szintén a magyar jól bevált gyakorlat alapján fogalmazódott meg a szakmunka presztízsének visszaállítására irányuló ajánlás, a szakképzés és a duális képzés kiemelt támogatása, ami szinergiát képez az oktatás és a munka világa között” – mutatott rá a fideszes politikus.
Az európai oktatási rendszereknek fontos része a diákok és tanárok mobilitása, mely hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez, és segítheti a gazdasági és társadalmi előrehaladást. „Az Erasmus+ az EU egyik legsikeresebb mobilitási programja, ezért arra kell törekednünk, hogy minél többen részt vegyenek benne, és értékes tudással és tapasztalattal gazdagodjanak. 1998-tól kezdve Magyarország aktívan részt vesz az Unió által támogatott oktatási és mobilitási programokban, ugyanakkor hazánk is vonzó célponttá vált, és ezt a jó eredményt a továbbiakban is ösztönözni kell” – emelte ki Bocskor Andrea.
Járóka Lívia, az EP fideszes alelnöke elmondta: „A jövő munkaereje a legszegényebb rétegekből származó emberekre épül majd, ezért az ő képzésüket és oktatásukat nagyon fontos már kora gyermekkorban megalapozni. Az oktatási szegregáció megszüntetése alapvető jelentőségű, ahogy ez megjelenik a Bizottság javaslataiban is. Napjainkban a halmozottan hátrányos helyzetű tizenévesek nem rendelkeznek az előrejutáshoz szükséges készségekkel, mint például az idegen nyelvek ismerete, de sajnos alapvető képességeik is sokszor hiányosak”.
Háttér: A jelentés hangsúlyozza az oktatás fontosságát, annak gazdasági és társadalmi szempontjait, és a problémák felvázolása mellett azokra konkrét megoldási lehetőségeket kínál. A PISA felmérések azt mutatják, hogy sok országban továbbra is gondok vannak az alapkészségek elsajátításával, amit sürgősen orvosolni kell, és ez legjobban az oktatás minőségének javításával lehetséges. Ugyanilyen fontos a 21. században a kulcskompetenciák teljes körének elsajátítása, mint például az idegen nyelvek ismerete, a logikus gondolkodás, a digitális és számítógépes készségek fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás és fejlődés képessége szintén napjaink kulcskompetenciái közé tartozik, ezért állandó ön- és továbbképzésekre van szükség. A jelentés kiemelt figyelmet szentel a pedagógusoknak, miszerint a tagállamoknak ösztönözni kell a fiatalokat, hogy a pedagógiai szakmát válasszák. Újra vonzóvá és presztízs-szakmává kell tenni a tanári hivatást, de a pedagógusképzés javításának is kiemelt jelentősége van. A jelentés a tehetséggondozás szükségességére is kitér.