Hírek

Értelmi fogyatékossággal élők helyzete koronavírus idején

2020. 07. 08.

Az Európai Parlament mai plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik jogairól a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet idején. A szöveg rámutat azokra a főbb kockázatokra, amelyekkel az értelmi és más fogyatékossággal élő személyek a világjárvány első hónapjaiban szembesültek és javaslatokat ad arra nézve, hogy a járvány esetleges második hulláma idején hogyan lehet javítani a legkiszolgáltatottabb emberek helyzetét.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, a Petíciós Bizottság (PETI) tagja felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek a koronavírus-járvány idején elrendelt korlátozások miatt nehezen fértek hozzá a szokásos egészségügyi kezeléseikhez, illetve sok esetben személyes segítőjük sem tudta őket felkeresni a távolságtartás szabályai miatt. Kósa kiemelte, hogy fontos az ápolási és támogatási szolgáltatások folyamatosságának biztosítása.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólítják az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki a kockázatos helyzetekre vonatkozó közös protokollokat a koronavírus-járvány okozta válság tapasztalatai alapján, amely nemcsak egy jövőbeni egészségügyi járványhelyzetre, hanem más humanitárius és  természeti katasztrófa helyzetre is alkalmazható lesz. A fideszes EP-képviselő hozzászólásában hangsúlyozta a digitális technológiák és alkalmazások használatának jelentőségét a fogyatékossággal élő személyek önálló életének előmozdításában.

Kósa Ádám kiemelte, hogy minden közegészségügyi kommunikációnak hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élő személyek számára: egyszerű és közérthető módon, hagyományos és digitális formátumban, valamint nemzeti jelnyelven is biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyekhez késedelem nélkül eljusson a járványról és az őket és családjukat érintő intézkedésekről szóló tájékoztatás. “Ebben Magyarország kitűnő példát mutatott, hiszen hazánkban az operatív törzs napi sajtótájékoztatóját valós időben tolmácsolták magyar jelnyelvre, valamint azok feliratozva is visszanézhetőek voltak” – emlékeztetett Kósa.