Elfogadták a Schmitt-jelentést

A jelentés az iskolai testnevelés és sport problémáit összegzi, és megoldási javaslatokat vázol fel a közösségi és nemzeti döntéshozók számára. A jelentés többek között megállapítja, hogy a testnevelés az egyetlen tantárgy, amelynek középpontjában a gyermekek egészséges életmódra történő nevelése áll, és amely olyan fontos társadalmi értékeket közvetít, mint az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a becsületes játék. A testnevelés és a sport kiemelkedő szerepet játszik a fiatalok harmonikus testi és szellemi fejlődésében.

A jelentés emellett felhívja a figyelmet a mozgásszegény életmódból következő túlsúlyosság terjedésére, amely már a gyermekek mintegy negyedét érinti az Európai Unióban. E betegség olyan súlyos felnőttkori szövődményeket eredményez, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a cukorbetegség, amelyek gyakran csökkentett munkaképességhez vezetnek, továbbá jelentősen megterhelik az egyes országok egészségügyi kiadásait.

A káros folyamatok megállítására a jelentés legalább heti három testnevelésóra kötelező bevezetését javasolja az általános és középiskolai oktatásban, ugyanakkor ösztönzi a tagállamokat ennek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére. Az egész Európára kiterjedő tanulmányok azt mutatják, hogy a tornatermek állapota és felszereltsége – különösen a kelet-európai tagállamokban – messze elmarad, valamint súlyos hiányosságokat mutat a szükséges és elvárható szinttől, míg a szakképzett testnevelő tanárok hiánya az EU egész területén érzékelhető.

A jelentést követően Schmitt Pál reményét fejezte ki, hogy a parlamenti képviselők figyelme a jövőben ne csak az ifjúság szellemi, hanem szomatikus nevelésére is irányuljon. Úgy fogalmazott, hogy jelentését egyfajta vészharang kongatásának szánta. Hozzátette, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy a Reform Szerződésben a sport és az egészséges életmód súlyának hangsúlyozása megfelelő említést és elismerést kapjon.

A most elfogadott jelentést megelőzően, Schmitt Pál kezdeményezésére a Kulturális és Oktatási Bizottság nyilvános meghallgatást rendezett 2007. februárjában, valamint egy tanulmány is készült a témáról.