Egységes uniós fellépés szükséges a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében

Bocskor Andrea  fideszes EP-képviselő tegnap esti felszólalásában az  Európai Unióban és társult országaiban élő kisebbségi közösségek védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet az Európai Parlament plenáris ülésén. Az Unióban 50 millió olyan polgár él, akik valamilyen nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, ennek ellenére nincs egységes EU-s jogalkotás védelmükben.  Ezáltal az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek a legkiszolgáltatottabbak a jogaik biztosításáért felelős tagországokkal szemben.

A néppárti politikus beszédében kiemelte a Minority SafePack polgári kezdeményezést, amely egy uniós szintű kisebbségvédelemi keret kialakítására irányuló igényből indult, melyet több mint 1 millió aláírás erősített meg. A képviselő reményét fejezte ki  az iránt, hogy az Európai Bizottság mielőbb kidolgoz egy javaslatot a diszkrimináció és asszimiláció megakadályozása érdekében, ezzel segítve a nemzeti kisebbségek és nyelvük fennmaradását.

„Az egységes kisebbségvédelmi joggyakorlatra az EU társult országai tekintetében is szükség van, mivel itt is nagy veszélyt jelent az asszimiláció és a már megszerzett jogok folyamatos szűkítése” – mutatott rá a képviselő.  „Ukrajna 2017. szeptember 1-től társult országa az Európai Uniónak.  Sajnos éppen ettől kezdve szaporodtak meg a kisebbségekkel szembeni törvényi jogszűkítések. Legsúlyosabb példa erre a 2017-ben elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye, mely fokozatosan megszüntetné az anyanyelven történő oktatást a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Elfogadhatatlan, hogy több mint fél évvel a Velencei Bizottság javaslatait és a nemzetközi állásfoglalásokat követően sem történt módosítás a cikkely tekintetében” -hangsúlyozta Bocskor Andrea.