2024. 03. 21.
Az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) mai vendége Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke volt. Győri Enikő fideszes EP-képviselő felszólalásában rámutatott: „Az EU cserben hagyta az európai termelőket Ukrajna érdekeinek kiszolgálása érdekében. Mára már egyértelművé vált: a döntések Brüsszelben nem adatokon alapulnak, hanem politikai célt szolgálnak.”
Győri Enikő kijelentette: “A háború kitörését követően az ukrán gabona elárasztotta az európai piacot. Ez piaci zavart és óriási károkat okozott a határmenti országok termelőinek, így a magyar gazdáknak. 2021 óta az ukrán búza behozatala 1996%-kal ugrott meg, a baromfihús 225%-kal, a tojás 775%-kal, a cukor pedig 478%-kal. A rendelkezésre álló adatokból tehát érthetetlen, a Bizottság miért nem javasolt védintézkedést a búzára, s referenciaként miért a háború éveit választotta, amikor már elszállt az import.”
Dombrovskis biztos kikerülte a választ a magyar politikus ukrán búzára vonatkozó felvetésére.
Győri Enikő az ülés kapcsán elmondta: „Az alelnök nem tudta cáfolni az általam idézett számokat. Az, hogy a kisebb zavart okozó terményekre lesz védintézkedés, nem hoz megoldást a fő problémára. Napnál világosabb: a Bizottság pusztán politikai érvek alapján határozott, amire a baloldal és a Néppárt többsége is áldását adta. A megtámadott Ukrajnával szolidárisnak kell lennünk, de ennek árát nem az európai gazdálkodókkal kell megfizettetni. Ráadásul azzal, hogy Brüsszel engedi az ukrán gabona korlátlan beáramlását az EU területére, az orosz gabonának nyit teret a nemzetközi piacokon. Ez pedig politikai rövidlátás” – fogalmazott a magyar képviselő.
Háttér: 2022 júniusában az EU – Ukrajnával való szolidaritás jeleként – egy évre felfüggesztette az ukrán behozatalra vonatkozó vámokat és mennyiségi kvótákat, amelyet aztán 2023-ban további egy évvel meghosszabbított. Időközben bizonyos ukrán agrártermékek elárasztották az Ukrajnával határos tagállamokat, komoly piaci zavarokat okozva. Az Európai Bizottság négy és fél hónapra (2023. május 2-szeptember 15.) szolidaritást vállalt az öt határmenti tagállammal (HU, PL, SK, RO, BG) engedélyezve az ukrán búza, kukorica, napraforgó és repceolaj importtilalmát ezen országok területére. Ezt az intézkedést végül szeptember 15-én Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, egyoldalú döntéssel feloldotta. Ezután Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyoldalú importtilalmat vezetett be, hogy megvédje gazdáikat. Most a Bizottság újabb egy évvel szándékozik meghosszabbítani az ukrán termékekre vonatkozó vámmentességet. Az új javaslat már megerősített védintézkedéseket tartalmaz, amelyeket akár regionális zavarok esetén is lehet aktiválni, illetve három termék esetében (baromfi, tojás és cukor) automatikus védintézkedéseket vetít elő. Ezen termékeknél ha a behozatal meghaladná a 2022-23. évi átlagbehozatalt, visszaállítják a liberalizáció előtti kvótákat. Az Európai Parlament néhány képviselője, köztük Győri Enikő fideszes EP-képviselő kezdeményezésére, a múlt heti plenáris ülés megszavazta, hogy az automatikus védintézkedéseket a már meglevő három terméken túl (baromfi, tojás és cukor) további termékekre bővítsék ki, így a búzára, árpára, zabra, kukoricára és mézre, illetve hogy a védintézkedések aktiválásának alapját a 2021-23. évi átlagbehozatal adja, ami kedvezőbb volna a Bizottság által javasolt 2022-23.évi bázisnál. Az EP küldöttsége azonban az intézményközi egyeztetések során nem tudta megvédeni az EP mandátumát, így a búza nem került be az automatikus védintézkedések alá, illetve továbbra is a 2022-2023-as év átlagbehoztala szolgál viszonyításul.
A vonatkozó felszólalás itt látható: https://fb.watch/qXQfrXVoBX/