Békétlen, rosszkedvű ország lettünk

Szájer Józsefet Sopronból Pest felé tartva értük el: aznap uniós lobogóval takarta le képviselőtársaival a páneurópai piknik melletti határátkelő „autóval behajtani tilos” tábláját. Az európai parlamenti képviselő szerint az osztrákok által kitett tiltás a szabad mozgás uniós alapjogát sérti, ezért döntöttek az akció mellett. A politikus lankadatlanul vesz részt az uniós és hazai politikai életben.

“Nem túl jó hírű Magyarország az unióban” – mondta néhány nappal ezelőtt. Mire utalt ezzel a kijelentéssel?
– Maga a hír, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kellett kérnie a kormánynak, gyengeségre és rossz gazdaságpolitikára utal. Az IMF-től való segélykérés persze az utolsó, leglátványosabb része annak a folyamatnak, amely 2002 óta tart. Magyarország korábban bezzeg-ország volt, jó hírnek örvendett a világban. De mára lecsúszott, elveszítette korábban birtokolt előnyös helyzetét a szomszédos országokhoz képest. Ez persze nem a magyar emberek hibája, hanem a kormányzaté.  A szomorú az, hogy történelmileg is igen rövid idő alatt kerültünk hátrányba másokhoz képest: néhány éve léptünk szomszédainkkal együtt az Európai Unióba, és amíg ők ki tudták használni a belépéssel és a korábbi kedvező világgazdasági helyzettel járó lehetőségeket, addig mi nem tudtunk élni velük.
– És erre ráadásul egy válság érkezett.
– A mostani válság egyértelműen megmutatja, hogy Magyarország a világkonjunktúra időszakában nem tudott annyi tartalékot felhalmozni, amely a krízis átvészeléséhez szükséges. Ez az unió kínálta lehetőségek elszalasztásában is megmutatkozott. Lengyelországban a gazdák euroszkeptikus hozzáállása is megváltozott a mezőgazdasági támogatások megérkezése óta. Magyarországon viszont folyamatos csúszásokkal történtek a kifizetések, és állandó zavar volt a támogatások melletti nemzeti kiegészítések ügyében is. A mi frakciónk egyébként nem értett egyet a nemzeti kiegészítésekkel: szerintünk Kovács László annak idején rossz paktumot kötött, mert a hazai költségvetést terhelő tételt fogadtatott el a tárgyalások során. Ebben az esetben mindig felmerül a mérlegelés kérdése, hogy a kiegészítést mely szektorra fordítsák: mezőgazdaságra, egészségügyre, esetleg szociális kiadásokra?
– Milyen helyzetbe került most Magyarország?
– Az ország ma rossz helyzetben van, az emberek szemében nem történt pozitív változás az uniós csatlakozás óta. És Gyurcsány Ferencről is mindenki tudja, hogy maga állított ki szegénységi bizonyítványt, amikor hazugságairól beszélt. Nagy viharban vagyunk a válság miatt, és elsodródhat a hajó. Az ország szuverén gazdaságpolitikáját pedig épp a rossz döntések miatt kell feláldozni a mostani IMF-hitelek kapcsán. Békétlen, rossz hangulatú ország lettünk.
– Már az egykor lesajnált Szlovákia kormányfője, Robert Fico is fölényesen beszél a lesújtó magyar gazdasági helyzetről.
– A rendszerváltozás óta először fordult elő, hogy nem Magyarország tesz meg Kelet-Közép-Európában egy fontos lépést az integráció felé. Szlovéniában és Szlovákiában hamarabb lesz euró, mint nálunk. Sőt, az sem kizárt, hogy Románia és Bulgária is előbb teljesíti az euró-övezethez való csatlakozás feltételeit. A jelenlegi helyzet mutatja, hogy az eurót bevezető országok jobban állják a válságot, mint a többiek. Magyarország ellen ezzel szemben deficiteljárás folyik, nincs euróbevezetési céldátum, pedig 2002-ben 2007. látszott a csatlakozás évének.
– Nemrég azt nyilatkozta, hogy a Bizottságban is elveszhet biztosi pozíciónk.
– Az írországi elutasítás miatt nem lépett életbe a Lisszaboni Szerződés. Ezért továbbra is a Nizzai Szerződés a hatályos, amely szerint a biztosok száma 26 főben maximalizált, pedig 27 tagállam van. Megjegyzésem egy figyelmeztetés volt a kormányzat felé, hogy meg kell akadályozni diplomáciai lépésekkel a magyar biztosi pozíció elvesztését. Egy rossz teljesítményű kormányzattal ugyanis nehezen lehet alkut kötni, ha esetleg egy országtól el kell venni a biztosi helyet. Fontos volna, hogy továbbra is jelen legyünk a Bizottságban, ráadásul az eddiginél komolyabb pozícióban. 2004-ben Balázs Péter visszahívásával és Kovács László méltatlan teljesítményt nyújtó energetikai biztosi meghallgatásával ugyanis kevésbé jelentős bizottsági posztot tudtunk csak szerezni.

– Ön részt vett a válságról szóló Nemzeti Csúcson is. Mik voltak a tapasztalatai?
– Az esemény utóélete is bizonyította, hogy ez egy kormányzati médiaakció volt a felelősség szétterítésére. Orbán Viktor, Kósa Lajos és Varga Mihály is leszögezte, hogy ez az összejövetel nem alkalmas a válság megoldására.
– Az Európai Parlament nemrég elfogadta jelentéscsomagját az uniós rendszer demokratikusabbá és átláthatóbbá tételéről. Miről szól ez a jelentés?
– Sokan kritizálták az EU átláthatatlanságát korábban. Jelentésem több száz uniós jogszabály módosítását foglalja magába, amely azt a célt szolgálja, hogy a Parlament, mint az Unió egyetlen népképviseleti szerve, több ellenőrzési jogot nyerjen a Bizottság működésének vizsgálatára. Eddig csak az Európai Tanácsnak volt erre jogköre, most ezt kiterjesztik az Európai Parlamentre is. A jelentéseket elfogadták, jövőre kihirdetik őket, de ez csak egy folyamat eleje lesz. Eddig a 24 magyarországi EP-képviselő közül magam nyújtottam be a legtöbb jelentést a Parlamentnek.
– Az EU Alapjogi Ügynükségének címzett levelében a totalitárius rendszerek bűneinek elítéléséért harcol. Ismerve az Önök küzdelmét a kommunizmus bűneinek egyenlő mércével méréséért, hogyan változott ennek megítélése az elmúlt években.
– Úgy gondoljuk, ez egy lassú és nehéz folyamat: a nyugatiak nem találkoztak a kommunizmus bűneivel, amelyek elmarasztalásáért a 2004-ben csatlakozó új tagállamok képviselői küzdöttek leginkább. A fideszes EP-képviselők oroszlánrészt vállaltak ebben a témában. Az európai szocialisták csak a sztálinizmus bűneit szeretnék elítélni, a kommunizmust nem. Ezér fontosak az olyan kezdeményezések, mint pl. a Prágai Nyilatkozat, amelyhez minden magyar állampolgár csatlakozhat. A nyilatkozat a kommunizmus bűneire hívja fel az európaiak figyelmét.

(EU hírlevél)