Az Európai Parlament biztosítja a Közös Agrárpolitika jövőjét

1. Közvetlen kifizetések (földalapú támogatások)
A legfontosabb eredmény, hogy megszűnik az új tagállambeli, és így a magyar gazdák hátrányos megkülönböztetése a közvetlen kifizetések terén. Termelőink ugyanúgy a támogatások 100%-át kapják, mint a régi tagállamok termelői. A gazdák számára a mostani egyszerű és kiszámítható területalapú támogatási rendszer a jövőben is megmarad. A magyar állattenyésztést és kertészetet emelt összegű termeléshez kötött támogatással segíthetjük a jövőben. Energiaerdő ültetvény létrehozása esetén a gazdák jogosultak lesznek közvetlen kifizetésre és az ültetvény elszámolható lesz az ökológiai célterületben. Sőt, a tagállamok ehhez termeléshez kötött támogatást is nyújthatnak.
 
Az EP korábbi állásfoglalása szerint a mezőgazdaság legfontosabb feladata az élelmiszertermelés. Az élelmezésbiztonság a jövőben még fontosabb kérdés lesz, hiszen a világ népessége, és így élelmiszerfogyasztása rohamosan növekszik. A KAP egyetlen intézkedése sem veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot. A zöldítés, azaz a termőterületek 5%-os csökkentése ezért nem elfogadható! Ennek következtében évente akár 15 millió tonnával csökkenhetne az EU gabonatermelése. Ez megfelel a világ egyik legnagyobb gabonaimportőre, Egyiptom éves behozatalának. Emiatt az EU akár nettó gabonaimportőrré is válhat. Ezért annak ellenére, hogy számos magyar érdeket sikerült érvényesíteni, a Fidesz európai parlamenti delegációja a közvetlen kifizetésekre vonatkozó javaslat egészét végül nem szavazta meg.
 
2. Piaci támogatások
Fontos siker, hogy sikerült megőrizni a legfontosabb piaci szabályozásokat, bár ezeket érték a leghevesebb támadások. A tervezett 2015-ös időpont helyett 2017-ig fennmaradhat a cukorkvóta, és így biztosított az egyetlen megmaradt cukorgyár, a kaposvári üzem működése. 2030-ig hatályban maradnak a szőlőtelepítési korlátozások. Ezek nélkül a tőkeerős francia és mediterrán borászatok hatalmas mértékű szőlőtelepítésekbe foghattak volna, kiszorítva a kevésbé versenyképes magyar termelőket. Egyedülálló magyar siker, hogy Glattfelder Béla javaslatának elfogadásával 30 ezer tonnával nőhet hazánk izoglükóz kvótája. A tejkvóták eltörléséről már korábban döntés született, amit a magyar néppárti delegáció ellenzett. A kvóták helyébe lépő új szabályozások kevésbé képesek biztosítani a tejpiac stabilitását.
 
3. Vidékfejlesztés
A vidékfejlesztési forrásokat a tagállamok jóval szabadabban használhatják fel, mint a megelőző hétéves költségvetési időszakban. A korábbiakkal szemben az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar bekerült a fő célkitűzések közé. A jövőben már az erdőgazdálkodók is hozzáférhetnek a támogatásokhoz, nem csak a tulajdonosok.
 
A gazdák versenyképessége többek között az energiaköltségek csökkentése révén javítható leginkább. Ezért fontos, hogy a vidékfejlesztési pénzek 30%-át a klímavédelmi intézkedések mellett megújuló energiával és az energiahatékonyság javításával kapcsolatos beruházásokra is kell fordítani. A Bizottság eredeti javaslatával szemben sikerült elérni, hogy az új öntözőberendezésekhez kapcsolódó beruházásokhoz is lehet majd támogatást nyújtani.
 
4. Pénzügyi ellenőrzés
Jelentős előrelépés a mostani helyzethez képest, hogy a jövőben egyszerűsödnek, és kevesebb adminisztrációval járnak a támogatások.
 
Az Európai Parlament a KAP reform elfogadásával biztosította a mezőgazdasági támogatások jövőjét. Most a tagországokon a sor, az intézkedéseket át kell ültetni a nemzeti jogukba és dönteniük kell, hogy pontosan mire kívánják fordítani a vidékfejlesztési támogatásokat. A vidéki munkahelyek megőrzése, valamint a magyar gazdák versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen, hogy Magyarország jól hasznosítsa az új KAP által a számára biztosított támogatási lehetőségeket.