Az EU cserbenhagyta a magyar méhészeket

Az Európai Parlament mai szavazása egy több éve tartó vitát zárt le, amelynek központi kérdése az volt, hogy a virágpor a méz természetes alkotóelemének vagy összetevőjének minősül-e. Mivel a méz mindössze 0,5%-ban tartalmaz virágport, a GMO-s növények gyűjtéséből származó mézek eredetjelöléséhez szükséges 0,9% fölötti mennyiséget a pollen gyakorlatilag csak akkor érheti el, ha összetevőnek tekintjük. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti háromoldalú egyeztetések eredményeképpen azonban végül az alkotóelem elve került a jogszabályba, amelynek következtében a méz esetében nem alkalmazhatóak a GMO tartalomra vonatkozó szigorú élelmiszercímkézési előírások.
 
A magyar GMO-mentes mézet termelő méhészek és az egészségtudatos polgárok érdekeit mindvégig kitartóan képviselő Bánki Erik szerint az irányelv egyértelműen az EU-n kívüli harmadik országokból származó, főként GMO-t tartalmazó méz importjának kedvez, amely nem egyedi jelenség az Unióban. A Fidesz képviselője hozzátette, rendkívül csalódott, amiért az Európai Parlament többségének fontosabbak voltak az ipari lobbiérdekek, mint az európai polgárok érdekei.
 
Bánki Erik emlékeztetett: Magyarország az Alaptörvényében rögzítette, hogy területén nem kíván GMO növényeket termeszteni és ilyen szervezeteket tartalmazó élelmiszereket előállítani. Hazánk a világ 20 legnagyobb méztermelő országa közé tartozik és GMO-mentes mézünket az európai fogyasztók nagy többsége köztudottan előnyben részesíti. A fideszes képviselő biztos abban, hogy ezen előnyünk megőrzése és a fogyasztók választási szabadságának fenntartása érdekében a magyar kormányzat minden jogi és nem jogi, uniós és hazai eszközzel küzdeni fog a későbbiekben is.