Az egységes európai társasági adóalap növelheti az Unió versenyképességét

Jelenleg a tagállamok különböző adóalapokat alkalmaznak, amelyek a gyakorlatban akár a foglalkoztatást és növekedést gátló kereskedelmi akadályok is lehetnek. A KKTA jelentős változást eredményezhet a társasági adózás terén, különösen a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások esetén hozhatna akár jelentős javulást is, az igazgatási költségek és a bürokrácia csökkentése révén. Ezáltal összességében a belső piac hatékonyabbá válhatna és az uniós társaságok versenyképessége javulna, így az uniós piac globális vonzereje is nőhetne.

Az elfogadott jelentés egy olyan uniós adózási keretrendszert állapít meg a vállalatok társasági adóalapjának számításánál, amely konszolidált adóalap a forgalom, a munkaerő és az eszközök megfelelő súlya szerint kerül a tagállamok között arányos felosztásra. A jelentés kulcskérdése ez az arányos felosztási képlet, amelynek alapját képező adatok egyrészt a könyvelésben megtalálhatóak, másrészt jól jelzik a profitot, ugyanakkor gazdasági szempontból helytállónak, és költségvetési szempontból is méltányosnak kell lenniük. Ezért az irányelv a tagállamok számára lehetőséget biztosít arra, hogy adóhitelek formájában, adóügyi ösztönzőket alkalmazzanak.

Az adott tagállamra eső részre a továbbiakban minden tagállam a saját adókulcsát alkalmazza. Az irányelv ily módon az adóalap kiszámítását és arányos felosztását harmonizálja, azonban nem érinti sem az adó mértékét, sem a beszámolásra vonatkozó nemzeti szabályokat. A KKTA választása nem kötelező a társaságok számára, ugyanakkor, akik a választása mellett döntenek, öt évre elköteleződnek e forma mellett.

A KKTA vitathatatlan előnye az átláthatóság növelése, az adócsalás és adóelkerülés megakadályozása, valamint a kettős adóztatás visszaszorítása. Sokan az európai belső piac és az euró övezet stabilitása érdekében szükséges lépésnek tartják. Több tagállam aggályosnak nevezte az irányelvet, így előfordulhat, hogy a javaslat a Tanácsban nem kapja meg a szükséges támogatást. Ez esetben egy megerősített együttműködési eljárás keretében kerülhet bevezetésre a KKTA.

"Elismerem az irányelvnek a belső piacra gyakorolt kétségtelen előnyeit és adósemlegességét, ugyanakkor a jogszabály jelen formájában a magyar gazdaságra kevésbé előnyös"- jegyezte meg Pelczné Dr. Gáll Ildikó a jelentés elfogadása kapcsán.