Az Oroszország elleni szankciók olyan hatóanyag, amelytől Európa lesz rosszul

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) tegnap megvitatta az Oroszországgal szembeni szankciók kereskedelmi hatásait. Győri Enikő fideszes EP-képviselő felszólalásában leszögezte: „A szankciós politikával Brüsszel eredeti célja az volt, hogy véget vet a háborúnak. Egy év után látjuk, ezt a célt nem értük el, közben Európa súlyos árat fizet.”

Győri Enikő elmondta: „A szankciós politika Oroszország esetében lassan ható méreg; a gond az, hogy úgy tűnik, aki adagolja, az előbb hal meg tőle”. A Bizottság azzal számolt tavaly, hogy 15%-kal esik vissza az orosz gazdaság, ehhez képest alig több mint 2%-os volt a lassulás. Sőt, az IMF idénre enyhe növekedést jelez. Azt is látjuk, hogy az embargót a világ GDP-jének 40%-át képviselő több mint száz ország nem alkalmazza. Az orosz olaj Ázsiába megy, az USA pedig rengeteget keres a cseppfolyós földgáz üzleten. Európa így erős versenyhátrányba került.”

A képviselő felszólított: „Egyértelmű és részletes hatásvizsgálatra van szükség arról, hogy az Oroszország elleni szankciók milyen hatással vannak az európai infláció növekedésére, az energiaárak drasztikus emelkedésére, s összességében mekkora terhet raknak a családok és a vállalatok vállára. A tagállamok helyzetét egyenként is be kell tudni mutatni. Az ülés után Győri Enikő jelezte: csalódott, hogy a Bizottság ilyen jellegű adatokkal továbbra sem szolgál. „Ha nem tudjuk, hogy az eddigi politikánk milyen következményekkel járt, hogy mehetnénk tovább ezen a veszélyes úton?”