Az Európai Központi Bank vegye figyelembe az eurozónán kívüli országok érdekeit is!

Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) mai ülésén meghallgatta Christine Lagarde-ot, az Európai Központi Bank (EKB) elnöki székének várományosát. Győri Enikő fideszes EP-képviselő hozzászólásában arra kérte az elnökjelöltet, hogy a testület a jövőben mindig tartsa szem előtt a nem euróövezeti országok érdekeit is.

„Akármi történik az eurózónában, az komolyan érinti a nem euróövezeti országokat is. Egy köhintéstől az euróövezetben, mi tüdőgyulladást kaphatunk. Azt kérem ezért, hogy az Európai Központi Bank bármilyen intézkedés elfogadása előtt mérlegelje, hogy annak milyen hatása lesz az eurózónán kívüli uniós államokra” – mondta el Győri Enikő. Christine Lagarde erre ígéretet tett, hangsúlyozva, hogy „ugyanannak a családnak vagyunk a tagjai”, ráadásul ezen országok mind jövőbeli eurózóna-tagság várományosok. Győri Enikő kérdésére, hogy Lagarde tervez-e újabb feltételeket megfogalmazni az eddig már ismertek mellett az eurózónába való belépéshez, az EKB elnökjelölt elmondta: valóban megkövetelik immár a bankunióhoz való előzetes csatlakozást is, illetve ő személy szerint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem terén vár fontos előrelépést a csatlakozni kívánó országoktól. Győri Enikő ezek jelentőségét nem vitatta, de kérte, hogy félúton ne álljanak elő újabb és újabb követelésekkel.

A fideszes képviselő felhívta a figyelmet az elfogadás előtt álló eurozóna-költségvetés keltette aggodalmakra is. Megítélése szerint ez a kezdeményezés nem egyeztethető össze az egységes piaccal és azzal, hogy a jogszabályok nagy része egyszerre vonatkozik az eurózónára és az övezeten kívüli országokra is. A témában a délután folyamán a finn uniós elnökséget képviselő Mika Lintilä pénzügyminiszter Győri Enikő kérdésére megerősítette: bármilyen javaslatot csak az eurózónán kívüli országokkal folytatott alapos eszmecsere után fognak letenni az asztalra.

Győri Enikő Christine Lagarde-nak elmondta: sok kritika érte Magyarországot a szokványostól eltérő válságkezelési módszerek miatt. „Hazám vegyes megoldásokat használt, olyanokat is, melyeket akkor nem néztek jó szemmel az uniós intézmények és a nemzetközi pénzintézetek. Azonban a modell működött, Magyarország sorban a második negyedévben a legmagasabb gazdasági növekedést produkálja az EU-n belül” –  zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő.

Háttér: Az Európai Bizottság javaslata szerint az eurozóna költségvetése a Gazdasági és Monetáris Unió fiskális kapacitásaként jönne létre, kezdetben 25 milliárd eurós kerettel.