Az EU feladata egy új stratégia a kisvállalatok védelmében

Az Európai Parlament tavaly decemberében arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a járványhelyzetből származó kihívásokra tekintettel alkosson új célkitűzéseket a kis-és középvállalatok védelmében. A Bizottság legutóbbi kkv-stratégiáját ugyanis 2020. március 10-én, még a koronavírus világjárvány előtt tette közzé. Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő írásbeli kérdéssel fordult a Bizottsághoz, amelyben számon kérte a kisvállalatokat védő intézkedések elmaradását. “A Bizottság a járvány kezdete óta nem állt elő semmilyen, kifejezetten a kkv-szektort célzó kezdeményezéssel, pedig erre a Parlament is felszólította. Mielőbbi, a kisvállalkozások védelmét célzó intézkedések szükségesek az EU részéről” – hangsúlyozta a képviselő.

Az Európai Unió 27 tagállamában összesen 24 millió kis-és középvállalat működik. A járvány kitörése előtt gazdasági tevékenységük során az EU GDP-jének több mint felét állítottak elő, s mintegy 100 millió munkavállalót foglalkoztattak.

“Kiemelt fontosságú, hogy a Bizottság csökkentse a kkv-k adminisztratív terheit, és olyan uniós stratégiát hozzon létre, amely konkrét és kötelező célokat tűz ki a kis-és középvállalatok működésének egyszerűsítése érdekében és ezeket egy pontos ütemterv szerint hajtja végre” – hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő. A fideszes politikus hozzátette: az európai kisvállalkozások helyzetének könnyítését az uniós gazdaságpolitika középpontjába kell állítani. Ennek az is a része, hogy mielőtt a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő, megfelelő hatásvizsgálatot kell végeznie kifejezetten a kis-és középvállalatokra nézve.

Az Eurochambres 2019. évi üzleti felmérése szerint az adminisztratív eljárások jelentős kihívást jelentenek a kkv-k csaknem 80%-a számára. Ez a jelenlegi járványhelyzetben különösen nagy terhet jelent. A túlzott adminisztratív és szabályozási követelmények akadályozhatják a kkv-k működését, hiszen azok nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy eleget tegyenek az összetett bürokratikus előírásoknak.

Az EP-képviselő írásbeli kérdésében az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programra is kitért. Arra várok választ az Európai Bizottságtól, hogy az Erasmus+ programhoz hasonlóan a fiatal vállalkozókat célzó program keretében is várhatóak-e a digitális felkészültséget és a kreatív készségeket támogató felhívások – fogalmazott Schaller-Baross Ernő. „Járványhelyzetben kivételes fontosságú a fiatal vállalkozók támogatása annak érdekében, hogy képessé váljanak az eddig ismeretlen kihívások leküzdésére”- tette hozzá a fideszes politikus.