Át kell gondolni a szociális biztonsági rendszerek uniós koordinációját!

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága tegnap este Marianne Thyssen európai biztossal folytatott eszmecserét a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról. Kósa Ádám fideszes EP-képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a rendelettervezet feltétlen átgondolásra szorul, különösen a kiküldött munkavállalók tekintetében.

Kósa Ádám azt kérdezte a biztostól: ki és mi az oka annak, hogy nem akarja a Bizottság visszavonni a rendelettervezetet, és miért akar a kimenő Bizottság ekkora terhet tenni az utódja nyakába?

Kósa szerint tekintve, hogy az Európai Parlament tagjainak 60%-a új képviselő, nem szabadna erőltetni a rendelet elfogadását, melyről még az előző testület folytatta le a bő három éven át tartó tárgyalásokat, sokszor rendkívül heves viták közepette, ráadásul a folyamat végén a Tanácsban nem is kapta meg a minősített többséget. Különösen a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos rendelkezéseket szükséges újra átgondolni.

A néppárti politikus hozzászólásában kiemelte: Magyarország soha nem kérte a rendelet felülvizsgálatát és továbbra sem prioritás számunkra a rendelettervezetet elfogadása, ugyanis tele van olyan protekcionista intézkedésekkel, amelyek hátrányosan érintenék a közép- és kelet-európai munkavállalókat.

Háttér: A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát 2016 decemberében terjesztette elő az Európai Bizottság. A tervezet magyar szempontból szinte csak hátrányos rendelkezéseket tartalmazott, ezért hazánk teljes egészében elutasította az eredeti javaslatot.

A tervezet szigorítaná a másik tagállamban kiküldetés formájában történő munkavégzés feltételeit; változtatna azon, hogy a határon át ingázó munkavállalók munkanélküli ellátását melyik ország fizesse; megkönnyítené egy másik tagállamban a tartós ápolási ellátáshoz való hozzáférést a biztosítás szerinti ország teherviselése mellett; bevezetné, hogy a gazdaságilag inaktív személyek (pl. családtagok) csak többletfeltételek teljesítése esetén férjenek hozzá egyes ellátásokhoz a tartózkodás tagállamában; sőt, felmerült a családi ellátások indexálásának lehetősége is.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament első olvasatban nem tudott megállapodni a rendelet szövegében az EP-választások előtt, ezért most az új összetételű Európai Parlamentben kell döntenie arról, hogy folytassák-e a tárgyalásokat.