Albánia jó úton halad az uniós tagság felé

Az Európai Parlament adott ma helyet az EU-Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság tizenharmadik ülésének. A díszebédet Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: „Amióta Albánia 2014 júniusában megkapta tagjelölti státuszát, folyamatosan lépéseket tett annak érdekében, hogy megfeleljen azoknak a célkitűzéseknek, melyek elengedhetetlenek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez”.

Járóka Lívia reményét fejezte ki, hogy Albánia a jövőben is fenntartja ezt a pozitív tendenciát. A néppárti képviselő elmondta:  „A Parlament támogatta a Bizottság álláspontját a 2018. február 6-án elindított bővítési stratégiájában, mely szerint minden EU-tagságra törekvő országot saját érdemei alapján kell megítélni aszerint, hogy a közös kritériumokat hogyan teljesíti azok végrehajtása és betartása tekintetében. A szükséges reformok melletti elkötelezettség kulcsfontosságú lesz a csatlakozás menetrendjének meghatározásában”.

Járóka Lívia elégedettségét fejezte ki, hogy a Bizottság feltétel nélküli ajánlást tett az albániai csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amely egyértelműen elismeri Albánia reformtörekvéseit, és amelyre a Tanács már ez év júniusában pozitívan reagált.

Az alelnök hangsúlyozta: a korrupció elleni küzdelem a társadalom minden szintjén nagy kihívás elé állítja az országot, ezért további és határozottabb lépéseket kell tenni a korrupció leküzdésé érdekében. Az ellenőrző szerveknek függetlenül kell lenniük, időszakos ellenőrzésük pedig elengedhetetlen.

Járóka Lívia kiemelte: „Az előcsatlakozási időszak alatt rendkívül fontos a célzott intézkedések kialakítása és végrehajtása a térségbeli kisebbségek számára. Kulcsfontosságú az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, ugyancsak nélkülözhetetlen a romák és egyéb etnikai kisebbségek részére történő munkahelyteremtés, egészségügyhöz és lakhatáshoz való jobb hozzáférés”.

Az alelnök végezetül kijelentette, hogy egy olyan európai szegénységellenes stratégiára van szükség, amely magában foglalja a Nyugat-Balkánon nélkülözésben élő emberek igényeit is. A stratégia célja a szegénység minden formájának felszámolása, melyet a 2022-ig felhasználható források jobban célzott elosztása segíthet elő. Járóka elmondta továbbá, hogy a csatlakozás szigorúan előírja az olyan reformok bevezetését, melyek a jogállamisághoz, a felelősségteljes kormányzáshoz, az emberi jogokhoz és az alapvető szabadságokhoz kapcsolódnak.