A vallások békés együttélésének azeri modellje

Az azeri miniszter a konferencián elhangzott beszédében hangsúlyozta: "A mi társadalmunk alapvetően a pozitív szekularizmusra épül. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen elhatárolódunk a vallásoktól, vagy száműznénk azokat a közéletből. Mi nem hiszünk a francia típusú "laicité"-ben, hanem sokkal inkább abban, hogy ugyanazt a közelséget kell megtartanunk minden vallási közösséggel. Az embernek tisztelnie kell felebarátját vagy azért, mert testvére a hitben, vagy mert testvére az emberségben".
 
"Folyamatosan változó ideológiák korában az emberek hajlamosak egymással szemben meghatározni önmagukat és előítéletekkel, ellenérzésekkel kezelni a környezetet, amelyben élnek. Különösen veszélyes, ha az országok vezetői politikai tőkét kívánnak meríteni ezekből a társadalomban húzódó feszültségekből, ez ugyanis könnyen a vallási kisebbségek üldöztetéséhez vezethet egy teokratikus államban. Másfelől ugyanilyen következményekkel járhat, ha egy szekularizált állam diktatórikus formát ölt és a vallást az élet minden területéről – legyen az köz- vagy a magánszféra – igyekszik kiszorítani. Utóbbinak szomorú példáját szolgáltatták a kommunista rendszerek. Elméletben egyszerű ugyan, de a gyakorlatban rendkívül nehéz megtalálni a kisebbségi és a többségi vallások együttélésének helyes egyensúlyát. Azerbajdzsán ennek jelenti pozitív modelljét a muzulmán világban. Példaértékű lehet az arab tavasz problematikus államai számára, egyúttal pedig hozzájárulhat az iszlámellenesség leküzdéséhez a nyugati államokban" – mutatott rá a konferencián felolvasott üzenetében Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke.