A magyar gazdáknak nem tejelne a kvótaemelés

Glattfelder Béla fideszes képviselő kifejtette: a tejkvóták emelése a jelenlegi piaci helyzetben két okból is elhamarkodott és kockázatos. Egyrészt, a piaci kilátások közel sem annyira kedvezőek, mint ahogy azt az Európai Bizottság felételezi. A legutóbbi piaci fejlemények jól mutatják a kvótaemelés kockázatait. A tejtermékek áremelkedésére az európai és az Európán kívüli fogyasztók ugyanis érzékenyen reagáltak. Több országban 10-30%-kal csökkent a fogyasztás. Az eddigi áremelkedésben döntő szerepet játszó kínai tejpor-behozatal is csökkent. A tej iránti kereslet visszaesésének másik oka az lehet, hogy mindezidáig a húsárak nem követték a többi élelmiszer áremelkedését. Ezért a fogyasztók inkább húsból elégítikki a fehérjeszükségletüket, nem pedig a megdrágult tejtermékekből.

Ezeknek a világpiaci folyamatoknak a következtében Magyarországon például az elmúlt hetekben 10-20%-kal csökkent a tej felvásárlási ára. Ugyanakkor az EU-ban számos tagállamban, köztük Magyarországon, jelentős kihasználatlan tejkvóta van. A tejkvóta-emelés megakadályozná, hogy ezen országok termelői kihasználják a lehetőséget a termelés növelésére. Sőt, a kvótaemelés ezekben a tagállamokban akár a termelés csökkenését is eredményezheti, mert a kvótát kihasználó tagállamok termelői innen vásárolnák fel a termelés bővítéséhez szükséges állatállományt. Ez különösen azokra az új tagállamokra lenne igaz, amelyek termelőinek mostanában kell alkalmazkodniuk az EU szigorú környezetvédelmi (trágyakezelési), élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeihez.

Glattfelder Béla szerint tehát egyelőre nincs szükség a tejkvóta-emelésre. „Várjunk és elemezzük a helyzetet. Ha az áremelkedés és a kereslet növekedése hosszabb távon is fennmarad, akkor térjünk vissza a kérdésre” – szögezte le a képviselő.