A józan ész győzedelmeskedett a nyereségvágy felett

Mint ismeretes, a bányászati törvény módosítását azért dolgozták ki a román kormánypártok, hogy a novemberben elbukott ún. Verespatak-törvénytervezet helyett egy új, általánosabb szabályozás bevezetésével, a stratégiai ásványkincsek kitermelésének megkönnyítése útján adhassanak zöld lámpát a verespataki cianidos megaprojektnek.
 
Bánki emlékeztetett, Áder János és Tőkés László kezdeményezésére az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot arra, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmát. Bánki Erik írásbeli kérdések, szakbizottsági meghallgatások, a környezetvédelmi biztossal való személyes megbeszélések, nyílt levelek és európai parlamenti felszólalások útján számos alkalommal lépett már fel annak érdekében, hogy a cianidos bányászat betiltását és a verespataki aranybánya-beruházás elleni nemzetközi tiltakozást az Unió napirendjén tartsa. Az Európai Bizottság ugyanis az egyértelmű politikai támogatottság ellenére továbbra is elzárkózik attól, hogy az Európai Parlament határozatát végrehajtsa arra való hivatkozással, hogy az uniós környezetvédelmi szabályok megfelelően garantálják a cianidos technológia biztonságosságát.
 
A képviselő szerint a román képviselőház mostani elutasító döntésével azonban újabb mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen a verespataki beruházásban érdekelt köröknek ezáltal jelentősen beszűkültek a jogi és politikai lehetőségei ahhoz, hogy a bányászati technológia veszélyei miatt tiltakozó polgárok jogos aggodalmai ellenére mégis elindíthassák az egyébként már 15 éve engedélyre váró aranykitermelést.
 
Bánki elismerően szólt azokról a polgárokról és civil szervezetekről, akik szeptember óta időt és energiát nem kímélve folyamatosan tüntettek Bukarestben és számos európai fővárosban, míg az Unió karba tett kézzel szemlélte a romániai fejleményeket. Köszönet illeti őket, hiszen áldozatos munkájuk nélkül nem sikerült volna folyamatos nyomás alatt tartani a romániai döntéshozókat. Kiemelte a magyar kormány szerepét, amely minden jogi eszközt felhasznált a bánya megnyitásának megakadályozására. Dicsérte továbbá azokat a felelősen gondolkodó politikusokat is, akiknek többet ér polgáraik biztonsága, valamint a természeti és az épített környezet védelme, mint a rombolás és pusztítás által rövidtávon elérhető haszon. Hosszú távon, felelősen gondolkodva sikeresebb és boldogabb lehet a verespataki térség is.