A háborús traumák feldolgozásában az anyanyelvi segítségnyújtás kulcsfontosságú

A háborús traumák lelki következményeiről és az anyanyelven elérhető egészségügyi támogatás fontosságáról beszélt Ferenc Viktória az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának mentális egészséggel foglalkozó konferenciáján. A kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő, a Fidesz-KDNP delegációjának tagja a készülő uniós mentális egészségügyi stratégiáról szóló jelentés előkészítése kapcsán a háború sújtotta közösségek, köztük a kárpátaljai magyarok helyzetére hívta fel a figyelmet.

„A háború nem ér véget a frontvonalnál” – hangsúlyozta Ferenc Viktória, rámutatva, hogy Kárpátalján a nők, az idősek és a fiatalok is nap mint nap viselik a háború lelki terheit. A folyamatos bizonytalanság, a légiriadók, a háborús besorozások, a szeretteikért való aggodalom, a mindennapos halálhírek, temetések, a katonasírokkal megtelt temetők komoly érzelmi megterhelést jelentenek azok számára is, akik nincsenek közvetlenül a harcok közelében. Az életet nem lehet elhalasztani – mondják a kárpátaljaiak, de a mindennapok folytatása nem jelenti azt, hogy a háború okozta félelmeket és traumákat segítség nélkül kell feldolgozni.

Ferenc Viktória a konferencia szakértőitől arról érdeklődött, hogy milyen kutatási eredmények és számszerű bizonyítékok támasztják alá az anyanyelven nyújtott pszichológiai segítség hatékonyságát. Továbbá arra is rákérdezett, hogy az anyanyelvi ellátás csupán a kommunikáció könnyebbé tétele szempontjából kiemelt fontosságú, vagy a kezelés eredményességén is javít, különösképp háborús traumák esetében. A szakértők válaszukban egyértelműen megerősítették az anyanyelvi segítség és a közösségalapú megoldások elengedhetetlen szerepét.

A képviselő kiemelte: a mentális egészségügyi támogatásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, az anyanyelven történő segítségnyújtást is beleértve. Az anyanyelv ugyanis nem csupán a kommunikáció eszköze, hanem az érzelmi biztonság és a bizalom forrása is, ami különösen fontos lehet traumák feldolgozásakor. A nemzeti kisebbségekhez tartozók számára is biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy saját nyelvükön beszélhessenek félelmeikről, veszteségeikről és lelki nehézségeikről.

„A készülő uniós mentális egészségügyi stratégiáról szóló parlamenti jelentés fontos lehetőséget kínál arra, hogy a háborús traumák kezelése és a nyelvi hozzáférés kérdése nagyobb figyelmet kapjon. A lelki egészség védelméből a kárpátaljai magyar közösség és más nemzeti kisebbségek tagjai sem maradhatnak ki: a háború következményeinek feldolgozásáhoza fizikai biztonság mellett az elérhető, az anyanyelvi igényeket is figyelembe vevő segítségnyújtásra is égető szükség van.” – tette hozzá a képviselő az eszmecsere után.