A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség „Magyarország többre képes” európai parlamenti választási programalkotó vitasorozatának hatodik konferenciája „Az esélyteremtés Európája" címmel került megrendezésre 2009. április 10-én, pénteken.
A rendezvényen köszöntőt mondott Gyürk András európai parlamenti képviselő, majd Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke. Vitaindító beszédet mondott Kósa Ádám európai parlamenti képviselőjelölt.
A konferencián több fogyatékosságügyi szervezet vezetője is felszólalt. Előadó volt dr. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke, dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke, Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke, Szilvásy Zsuzsanna, az AOSZ elnöke, Székely György, az MSZSZ elnöke, dr. Rubovszky László, az ÉTA ügyvezető igazgatója, és Gombos Gábor, az MDAC munkatársa. A konferencián zárszót mondott Soltész Miklós országgyűlési képviselő.
Gyürk András: Ez nem segítség, ez befektetés
A fogyatékossággal élők ügye nem marginális kérdés, ezért is rendez a Fidesz külön konferenciát ebben a témakörben – jelentette ki előadásában Gyürk András, kiemelve: 600 ezer – 1 millió honfitársunkat érinti ez a probléma, közülük 300 ezren súlyosan hátrányos helyzetben élnek. A fideszes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb előkészítés éppen ezt a konferenciát előzte meg, az elmúlt fél évben két brüsszeli tanulmányút képében.
Mikor a fogyatékosokat támogatják, az nem egyszerűen segítség, az egyben befektetés is – szögezte le Gyürk András, rámutatva: a segélyezett inaktívakból adózó aktívakká válhatnak a fogyatékkal élők. „Ez mindannyiunk érdeke” – húzta alá a néppárti képviselő, aki szerint a társadalomnak minél előbb választ kell adnia erre a kérdésre.
Szájer József: Európai szintre kell emelni a fogyatékosok ügyét
A Fidesz az európai választásokra készítette el a fogyatékosokkal kapcsolatos programját. Szájer József ezzel kapcsolatosan kifejtette: nem pusztán ágazatként foglalkoznak a problémával, ugyanis a program minden része horizontálisan beépíti ezeket az elemeket.
A Fidesz programja a munkára épül, arra, hogy aki akar, képes és tud, az tudjon is munkát vállalni – fogalmazott az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke, aki szerint nem elfogadható folyamat, hogy a munkaerőpiac szűkülése elsősorban a legnehezebb helyzetben lévőket, a fogyatékosokat érinti. Szájer József hozzátette: európai szinten is határozottan meg kell, hogy jelenjen a fogyatékosok ügye. Mint mondta, minél előbb önálló fogyatékossági direktívát kell létrehozni az unióban.
Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett arra, a Fidesz már korábban átlépte a retorika határait a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban. Kifejtette: az Orbán-kormány idején fogyatékkal élő államtitkára is volt a magyar kormánynak, 2006 óta egy kerekesszékes képviselő erősíti a Fidesz frakcióját, Kósa Ádámmal pedig az EP-frakció tagja lehet egy fogyatékkal élő.
Kósa Ádám: Csak a „semmit rólunk, nélkülünk” elv alapján gondolkozhatunk
Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselőjelöltje vitaindító beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 600 ezer, Európában 50 millió fogyatékosságal élő ember él. Tehát egy nagyon komoly társadalmi csoportról beszélhetünk – mondta. Hozzátette: a „semmit rólunk, nélkülünk” elv nagyon indokolt elv, csak ennek alapján gondolkozhatunk.
A Fidesz-KDNP felkérésére utalva úgy fogalmazott: fogyatékossággal élőként először kapnak lehetőséget arra, hogy valamennyi magyar állampolgárt egy fogyatékos ember képviseljen az Európai Parlamentben.
Magyarországon és európai szinten közmegegyezés alakulhat ki a politikában, hogy egységesen képviseljük a minket érintő elveket, nem kívülről, és nem kívülállóként. Ez szerintem egy nagyon fontos lehetőség – húzta alá.
Rámutatott: a fogyatékosügyi politika nem jobb vagy baloldali kérdés. „Sajnos ma Magyarországon egyetlen egy párt van, amely ezt a kérdést, ezt a társadalmi csoportot képes volt felvállalni, és ez nem más, mint a Fidesz. Remélem, hogy együtt, közösen képesek leszünk ezt az ajtót kinyitni, és remélem, hogy ezt a követendő példát sokan észreveszik ma Magyarországon, és mögénk állnak” – jelentette ki.
|
Hegedűs Lajos: Új fejezet nyílhat a fogyatékossággal élő emberek érdekérvényesítése terén
Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke felszólalásában kifejtette: úgy tűnik, hogy új fejezet nyílhat a fogyatékossággal élő emberek érdekérvényesítése terén. Mint fogalmazott, ez az új fejezet azt jelenti, hogy valamiről nem utólag mondhatunk véleményt – adott esetben egy programról -, hanem részt vehetünk a megalkotási folyamatban. Ez sokkal eredményesebb lehet, mint egy kész programról bármit később mondani – tette hozzá.
Egy fejlett társadalom akkor működik jól, ha a társadalom rétegei nemcsak elszenvedik a döntéseket, hanem részt is vehetnek azok alakításában – jelentette ki. Mint mondta, a fogyatékos emberek reményeik szerint nemcsak elszenvedői lehetnek a döntéseknek, hanem alakítói is. „Nagyon fontosnak érzem azt, hogy nemcsak a saját sorsuk alakítói lehetnek, hanem a társadalom sorsába is beleszólhatnak” – jegyezte meg.
Szőke László: Kis odafigyeléssel teljes életet élhet mindenki
Hazánkban a látássérültek érdekvédelmét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) látja el – tájékoztatott Szőke László, a szervezet elnöke, majd hozzátette: a szervezet célja a vakok társadalmi összefogása, segítése, érdekvédelmének ellátása. Az MVGYOSZ feladata a látássérültek beiskolázása, képzése, munkavállalásuk lehetővé tétele, a később megvakultak esetében pedig a rehabilitáció – fogalmazott Szőke László. Hozzáfűzte: kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a látássérült gyermekek már az általános iskolában megkapják a szükséges plusz információkat, amivel fel tudnak zárkózni a nem látássérült társaikhoz, s így később el tudnak menni továbbtanulni, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.
A látássérült emberek számára nagyon fontos a munkahely megőrzése is, hiszen számukra egy állás nem csak munka, hanem kapcsolat a külvilággal. Ha egy látássérült, vak ember elveszíti a munkáját, feleslegesnek fogja érezni magát – jelentette ki az MVGYOSZ elnöke. A vakok és gyengénlátók nem eltartottai, hanem adófizető polgárai akarnak lenni a társadalomnak. Fel kell ismernie az embereknek, hogy ha azt a kevés támogatást és segítséget megadja a gyengénlátóknak, amire szükségük van, teljes életet fognak tudni élni – húzta alá Szőke László.
Gyene Piroska: A fogyatékkal élőknek is van véleményük
Nagyon pozitív változás a fogyatékkal élők számára, hogy a Fidesz már nemcsak programjaiban képviseli a fogyatékosok ügyét, hanem az Európai Parlament szintjén is – jelentette ki Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke.
Az értelmi fogyatékosok esetében a jogképesség, a cselekvőképesség elvesztése nagyon komoly problémát jelent Európában mindenhol – fogalmazott Gyene Piroska, példaként említve, hogy Magyarországon a cselekvőképesség elvesztésével kizárják az értelmi fogyatékkal élőket a munkaerőpiacról és a politikai véleménynyilvánításból is. Holott nekik is van véleményük a politikáról és a világról, s ezért szükség van a jelenlegi szabályozások átalakítására, hogy az értelmi fogyatékos emberek is egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalom életében – mutatott rá az ÉFOÉSZ elnöke.
Tapolcai Gergely: Munkát szeretnénk vállalni
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) tagja arra kérte a fogyatékkal élőket, politikától függetlenül támogassák Kósa Ádám személyét, és segítsék munkáját később az unióban. Véleménye szerint kifejezetten nehéz dolga lesz Kósának, ugyanis nemcsak 10 millió magyar, hanem 50 millió fogyatékkal élő uniós állampolgár ügyét is magára fogja venni. Hozzátette azt is, Kósa Ádám, akinek jelölésével emberközelivé válhat az Európai Unió, Brüsszelben a „semmit rólunk, nélkülünk” elv alapján dolgozhat.
A fogyatékosok személyében igenis óriási lehetőségek rejlenek: nem a szociális hálóban akarunk vergődni, nem szociális adományt várunk, hanem munkát szeretnénk vállalni – jegyezte meg Tapolcai Gergely.
Szilvásy Zsuzsanna: Valami nem stimmel a jogszabályokkal
Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) elnöke hozzászólásában a magyar jogrend fogyatékkal élőket illető lemaradásáról beszélt. Példaként az autizmussal élők jogi kartáját említette, amelyet bár az Európa Tanács 1996-ban ratifikált, Magyarországon mégsem vezették be. Szilvásy szerint az oktatás és az integráció területét érintő jogalkotásban is elmaradásban vagyunk Európához képest. Az AOSZ elnöke azt mondta, szeretnék, ha az Európában elfogadott fogyatékosügyi dokumentumokat Magyarországon is „elérhetővé tennék, adaptálnák és használnák”.
Szilvásy Zsuzsanna ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai jogalkotás általunk átvett termékei nem minden esetben jelennek meg a „mindennapi életben”.
Úgy vélte, Magyarországon jogbizonytalanság van, gyakran változnak a fogyatékkal élőket érintő jogszabályok, és értelmezésük sem állandó. Mint fogalmazott, „valami nem stimmel ezekkel a jogszabályokkal”, nem elég konkrétak és világosak, mint ahogyan a szankciók sem megfelelők.
Székely György: Munkát vállalni, dolgozni, családot eltartani
Székely György, a Magyarországi Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ) elnöke úgy vélte, „roncsolódó társadalomban” élünk, ez elmondása szerint Nyugat-Európában is így van, csak az ottani életszínvonal miatt mindez elviselhetőbb.
Munkát vállalni, dolgozni, családot eltartani: az MSZSZ elnöke szerint ezek jelentik a rehabilitáció csúcsát.
Az államnak is érdeke, hogy a megváltozott munkaképességűeket munkában tartsa: az államkasszának az adókból és járulékokból bevétele van, csökken az orvoshoz fordulók száma és kevesebb a segélyért jelentkező – mondta Székely György.
Rubovszky László: A fiatalokat kell megcélozni
Rubovszky László, az Értelmi Fogyatékosok Társadalmi Alapítványa (ÉTA) ügyvezető igazgatója előadásában a társadalmi közösségi tudatformálás fontosságát hangsúlyozta. Példaként említette, hogy sok esetben maguk a sérült gyermekek szülei sem támogatják saját gyermekik képzését, továbbá, hogy szinte mindenhol ellenzik a helyi lakók a sérültek otthonának felépítését. „Uniós szinten is rengeteg tennivalónk van ezen a területen” – jegyezte meg.
Az ÉTA igazgatója beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós támogatással nem azokat a belterjes konferenciákat kellene támogatni, melyeken hosszú évek óta ugyanazok az emberek tartanak előadásokat minden eredmény nélkül. Véleménye szerint olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek a fiatalságot célozzák meg. A képzési foglalkoztatásról szólva hozzátette: csak azoknak a képzéseknek van értelme, ahol a program után megoldott vagy megoldható a foglalkoztatás. Végül kiemelte azt is, lényegi előrelépést kell kieszközölni a jogi akadálymentesítés területén is.
Gombos Gábor: Törvényi változtatásra van szükség
Az ENSZ fogyatékosjogi egyezménye a tartós pszichiátriával élőket is a fogyatékosok közé sorolja, ám a magyar törvények ezzel szembe mennek – jelentette ki Gombos Gábor, a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) érdekvédelmi munkatársa, aki arra kérte a magyar törvényhozást minél hamarabb változtassanak ezen a hibán. Magyarázatképpen hozzátette: a tartós pszichiátriával élők jelenleg az egészségügy területén jelennek meg, és mindössze egyetlen támogatást, a gyógyszertámogatást kapják meg.
Gombos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy tárgyi segítségre nincs szükségük, ezzel szemben viszont a személyi segítő kifejezetten sokat tudna segíteni nekik. Hozzátette azt is, közel 200 ezren élnek mentális problémákkal Magyarországon. „Meggyőződésem, ha egyetlen ember méltóságát kétségbe vonják, akkor egyikünk méltósága sincsen biztonságban” – zárta gondolatait.
Kósa Ádám: Lényeg, hogy elkezdődjön az érdemi munka
Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselőjelöltje a konferenciát értékelve azt mondta: eredményesnek tartja a rendezvényt, mert segített abban, hogy a fogyatékkal élők megjelenítsék önmagunkat, de fontos szerepet játszhat azon ENSZ egyezmény tekintetében is, amit remények szerint az Európai Unió minden állama ratifikálni fog. Éppen ezért – fogalmazott – az a lényeg, hogy ne csak kifelé mutasson fel valamit, hanem, hogy elkezdődjön az érdemi munka is.
Kósa rámutatott: ez a filozófiai változás akkor lesz eredményes, ha az eddig emlegetett szemléletváltás megvalósul. Összefoglalva – tette hozzá -, mindenhol megjelent a pénz, a munka szabad mozgása, a karta pedig ezt a szabad mozgást rögzíti és garantálja.
Néhány fontos területet megemlítve, a képviselőjelölt rámutatott: követni kell a fogyatékkal élők életútját, az állami gondoskodást addig érezzék, amíg ki nem kerülnek a munka világába.
„Valamennyi felszólalásban megjelenik, hogy erőfeszítésekre van még szükség, s a Fidesz programjában is ezt a fajta megbeszélést tudjuk tovább vinni. Ebben kérném a segítségeteket” – zárta összefoglalóját Kósa Ádám.
Soltész Miklós: A munkahelyteremtés tekintetében nagy Magyarország adóssága
Soltész Miklós a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője zárszavában arról szólt, hogy a konferencián elhangzottak az egész társadalmat építik, amire példaként az akadálymentesítést hozta fel.
A kabinetvezető szerint Magyarországnak komoly adósságai vannak az unióval szemben a munkahelyteremtés területén, mivel nem mindegy, hogy szociális támogatottként élnek a fogyatékkal élők, vagy járulékfizetőként.
Soltész végezetül megköszönte azt a munkát, amivel a jelenlévők felvállalják, még igen sok kritika és támadás mellett is, a fogyatékkal élők helyzetét, problémáit. A politikus megígérte: felelősséget vállalnak azért, hogy a most megkezdett munka az Európai Parlamentben és az Országgyűlésben is folytatódjon.
(fidesz.hu)