120 millió európai szegény vár gazdasági integrációra

Tegnap kezdődött Bécsben az Alapvető Jogok Ügynökségének háromnapos fóruma, melyen vezető európai és nemzetközi szereplők tanácskoznak az alapvető jogok védelme és előre mozdítása kapcsán. A találkozón Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke az Unió legszegényebb rétegeinek lehetséges gazdasági integrációjáról beszélt.

Az alelnök „A szociális jogok biztosítása az esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés révén” elnevezésű panelen kifejtette: bár a háztartások javuló jövedelmi helyzete csökkentette a szegénység kockázatának kitett emberek számát, továbbra sem teljesül az EU2020 stratégia célkitűzése, ami 20 millió ember szegénységből való kiemelését irányozza elő 2008 és 2020 között. A válság óta ugyan sok új munkahely keletkezett, de ezek elsősorban magasan képzett igazgatási (menedzsment) vagy mérnöki tudást igénylő pozíciók voltak, míg eközben számos közepes vagy alacsony fokú képzettséget igénylő (pl. gyári, mezőgazdasági) munkahely megszűnt.

Európa hátrányos helyzetű régióiban ma is milliók élnek szegénységben, köztük nagy arányban vannak roma emberek. Az új Európai Roma Stratégiának ezért a munkahelyteremtésre és az ehhez kapcsolódó szakképzésre kell összpontosítania. A helyi energiafelhasználás, a zöld gazdaság, a megújuló energia vagy a helyi mezőgazdaságban előállított termékek segítségével a kis- és középvállalkozások új lendületet adnának a gazdasági növekedésnek. Járóka Lívia rámutatott, hogy a Magyarországon működő közfoglalkoztatás csupán átmeneti megoldás, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetűek bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiaci vérkeringésbe. A komplex telepfejlesztés, a szociális vállalkozások mind fontos tényezők a hátrányos helyzetű,  szegénységben élő emberek számára.

Járóka Lívia végezetül kiemelte, hogy a felzárkóztatási projekteknek és az új roma stratégiának holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk. Kidolgozott monitorrendszert kell kialakítani, és figyelembe kell venni olyan új tendenciákat is, mint például a digitalizáció. Az ún. bottom-up elvnek megfelelően kiemelten fontos, hogy a helyieket az eddiginél sokkal jobban bevonják a tervezésbe és kivitelezésbe, valamint a kora gyermekkori nevelés, illetve a faji egyenlőségi irányelv megerősítése is fontos tényező kell, hogy legyen az új roma stratégia kialakításakor.