Célegyenesben van a magyar elnökség a gazdasági kormányzásról szóló uniós szintű szabályozások véglegesítésével – jelentette ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő. A keretrendszer már megvan, s júniusban kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag. Többek között ez hangzott el azon az újságírói szemináriumon, amelyet az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája szervezett Egerben az európai uniós gazdasági kormányzás témakörében.
„Ahhoz hogy az Európai Unió versenyképes maradjon, szükség van arra, hogy a tagállamok gazdaságpolitikája megfeleljen az EU2020 Stratégia irányának és célkitűzéseinek. Ehhez a tagállami gazdaságpolitikákban paradigmaváltásra van szükség ” – vélekedett Pelczné Dr. Gáll Ildikó, európai parlamenti képviselő azon az egri sajtóebéden, amelyet az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon szervezett. A gazdasági kormányzással kapcsolatos jogszabálycsomag 2012-ben léphet életbe – tette hozzá. Ez többek között a nemzeti költségvetések szigorúbb ellenőrzését jelenti majd, potenciális bírságokat kilátásba helyezve a közös célokat be nem tartó tagállamoknak. A bírságokat az EU 2020 Stratégia keretében az e program megvalósítását segítő intézkedésekre költi majd az Európai Bizottság, a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése érdekében – tette hozzá az európai uniós képviselő.
Kérdésre válaszolva, a magyar önkormányzati rendszer finanszírozásával kapcsolatban Pelczné kiemelte: Érdemes újragondolni, hogy az önkormányzatok hogyan tudnak olcsó hitelekhez jutni fejlesztéseikhez és feladatellátásukhoz.
„A válság során nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi európai uniós gazdasági rendszerek működése nem kellően hatékony” – mondta el Mocsáry Péter, a Külügyminisztérium EU gazdasági főosztályvezető-helyettese egri előadásában. Mocsáry Péter előadásából kiderült, hogy a gazdasági kormányzás megerősítése nem egy konkrét intézkedést, vagy intézkedés csomagot jelent, sokkal inkább egy szakmai keretet, ami segítséget nyújthat az európai államok számára.
A szeminárium ezt követő részében Martin József Péter közgazdász-újságíró a gazdasági válság Európai Unióra gyakorolt hatását elemezte. „A gazdasági válság leginkább az euróövezet perifériáján fekvő államokat sújtotta”- vélekedett. Így a válság során Görögország, Portugália, valamint Írország került bajba. Utóbbiak közül különösen Írország helyzete számít érdekesnek, hiszen az Európai Unió korábban egyik legdinamikusabban fejlődő állama szorult gazdasági mentőcsomagra – tette hozzá Martin József Péter. „Az összesített gazdasági adatok alapján kijelenthető, hogy az Európai Unió mára kilábalt a gazdasági recesszióból” – ¬elemezte a számokat Martin József Péter. A hasonló válsághelyzetek elkerülésében hatékony segíthet nyújthat az összehangolt gazdasági kormányzási csomag.
Fülöp Gábor, a heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárának előadásából kiderült, hogy megyei szinten ma még nem lehet gazdasági kormányzásról beszélni, hiszen az egyes szervezetek között nincs megfelelő szintű együttműködés. Az előadásban Fülöp Gábor a Heves megyei gazdasági és jogi környezet elemzése mellett beszámolt arról, hogy annak ellenére, hogy Eger a bor városaként él a köztudatban, érdemesebb lenne iparvárosként tekinteni rá és ennek megfelelően kell tudni a fejlesztéséről gondoskodnia. Az ehhez szükséges gazdasági döntések megalapozásához megfelelő információkra van szükség.