Hírek

Bocskor_994_jo

Keserű szájízzel távozott az ukrán oktatási miniszter

2017. 11. 07.

2017. november 7-én a néppárti frakció külügyi munkacsoportjának ülésén lehetőség nyílt eszmecserét folytatni Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel a szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényről. A miniszter a már jól begyakorolt panelek ismertetésével kívánta meggyőzni az EP képviselőit az ukrán oktatási törvény és főként annak 7. cikkelyének indokoltságáról, helyességéről és jogkiterjesztő jellegéről, ezúttal sikertelenül. A képviselők egyértelműen felhívták a miniszter figyelmét az oktatási törvény kisebbségekre gyakorolt jogszűkítő hatásaira, és hogy az elfogadott intézkedés diszkriminálja az országban élő európai uniós anyaországokkal rendelkező kisebbségeket.

A miniszter a nem várt hozzászólások, bírálatok után védekezésből támadásra váltott, azt a kérdést intézte a képviselőkhöz, hogy miért nem akarják, hogy a nemzeti kisebbségek megtanuljanak ukránul. Az oktatási miniszter beszámolója után a képviselők hozzászólásaikban kiemelték: a törvény igenis elvonja a kisebbségek eddig megszerzett jogait, időzítése a lehető legrosszabb, korábbi támogatóikból ellenségeket szerezve. A román és magyar képviselők külön megjegyezték, hogy bár az ukránok azt hangoztatják, hogy oroszellenes céllal fogalmazódott a törvény, valójában az elfogadott intézkedés az ellenséges kategóriába helyezi az uniós országokat is.

A képviselők hangsúlyozták: a törvény alkotmányos jogoktól fosztja meg az ukrán állampolgárokat, ezért a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazására szólították fel az ukrán vezetést. Több képviselő kifogásolta, hogy az ukrán fél csak  a törvény elfogadása  után kezdeményezett párbeszédet.  A néppárti politikusok arra kérték az oktatási minisztert, hogy mielőbb találjanak olyan megoldást, ami mind az ukránok, mind a nemzeti kisebbségek számára megfelelő. Többen egyetértettek abban, hogy minden országban fontos az államnyelv ismerete, de nem erőszakos eszközöket kell alkalmazni, hanem a módszereken változtatni.

Az ülésen részt vevő Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő nehezményezte, hogy az ukrán miniszter csak most mutatkozik késznek a párbeszédre, azonban a törvény előkészítő szakaszában, a 2016 novemberi és 2017 januári EP-képviselőkkel közösen írt levelükre nem érkezett konstruktív válasz. A képviselő kiemelte az ukrán fél hibás következtetéseit és érveit az új oktatási törvény kapcsán, többek között azt, hogy a külső független teszt ukrán nyelvből nem a nyelvismeret szintjét méri, hanem a lexikális tudást és fogalmazási készséget. Ezt támasztja alá az is, hogy a statisztikai adatok alapján számos ukrán tannyelvű iskola rosszabb eredményt produkált. „Ha a miniszter szerint ez nem így van, akkor az ukrán ajkú diákok sem tudnak ukránul?” – tette fel a kérdést a néppárti politikus.

Lilija Hrinevics prezentációjában továbbra is szerepel a beregszászi iskolák 75%-os bukási arányát kiemelő adat, amit Bocskor Andrea megcáfolt és a Beregszász Városi Tanács határozatára utalva kérte, hogy ne rontsák a nemzetközi fórumokon Beregszász hírnevét ezzel a téves adattal, amellyel ellentétben a városi iskolák csupán 33,88%-os negatív eredményt értek el. A miniszter nemzetbiztonsági elvre való hivatkozását Bocskor Andrea kétségbe vonta és nevetségesnek minősítette, hogy pont a 150 ezer fős magyarság és 400 ezer fős román közösség veszélyeztetné Ukrajna területi egységét.