Meg kell védenünk az európai vállalatokat a nemzetközi kereskedelem során!

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) tagjai tegnap eszmecserét folytattak a portugál soros elnökséggel az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatáról, valamint napirendre kerültek a brit-uniós kapcsolatok megoldatlan kérdései is. Győri Enikő fideszes EP-képviselő hozzászólásában felelősségteljes, az európai versenyképességet szem előtt tartó megoldásokat szorgalmazott.

Győri Enikő rámutatott, hogy a kereskedelempolitika felülvizsgálatakor elsősorban az európai vállalatok érdekeit kell szem előtt tartanunk: „A cégeinkre kényszerített kötelező magatartási kódex által túlzott elvárásokat, teljesíthetetlen célokat állítunk fel. Ez akadályozza az európai cégek működését, s veszélyezteti az egész kontinens versenyképességét. Válság idején ez megengedhetetlen”.

Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter egyetértett a fideszes képviselővel, hogy az uniós kereskedelempolitikának megfelelő egyensúlyra kell törekednie. Ugyan az Unió értékeit és elveit nem téveszthetjük szem elől, de hiba elvárni a kereskedelempolitikától, hogy orvosolja a világ összes problémáját.

A szakbizottság napirendjén szerepeltek még az EU által az Egyesült Királysággal kötött Kereskedelemi és Együttműködési Megállapodás nyitott kérdései is. Az egyezmény ezek tisztázásáig nem kaphatja meg az EP jóváhagyását, így azt egyelőre csak előzetesen alkalmazzák a felek.

Győri Enikő felszólalásában kiemelte, hogy a fő feladat a megállapodás megfelelő végrehajtása, hogy a gyakorlatban is biztosítsuk az uniós polgárok és vállalatok érdekeit: „Abban az esetben, ha a britek jogtalan állami támogatásokat vezetnének be, s ezáltal sérülne a piaci verseny, az Uniónak gyorsan tudnia kell lépni”.

Győri Enikő kiállt a Brexit után nehéz helyzetbe kerülő ágazatok védelmében is, hiszen a szabadkereskedelmi megállapodásokban biztosított árukvóták révén továbbra is ugyanannyi termék érkezik harmadik országokból a belső piacra, csak a felvevőképesség lett kisebb a britek kilépése következtében. Ezért a néppárti képviselő kérte a Bizottságot, hogy a Brexit 5 milliárd eurós Alkalmazkodási Tartalékából a halászati ágazat mellett kapjon kellő figyelmet az agrár-élelmiszeripari szektor is, mert a probléma őket is súlyosan és közvetlenül érinti.