Kiállunk a nemzeti alkotmányos intézményekért

Az Európai Parlamentnek a lengyel Alkotmánybírósággal kapcsolatban elfogadott határozata nemcsak Lengyelország szuverenitását és alkotmányos önazonosságát sérti, hanem kifejezetten roncsolja az európai együttműködés alapvető pilléreit, az uniós jog autonómiáját és a Szerződésekben biztosított intézményi egyensúlyt. Az európai jogközösség megóvásának és fejlődésének zálogát az Európai Unió Bírósága és a tagállami bíróságok közötti párbeszéd jelenti.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja mély megdöbbenéssel és aggodalommal tekint az Európai Parlament októberben 21-én, a Lengyel Köztársaság Alkotmánybíróságáról elfogadott állásfoglalására. A nemzeti jog és az uniós jog viszonyát érintően meghozott lengyel alkotmánybírósági döntés miatt szervezett parlamenti vitán az Európai Parlament állásfoglalásában a lengyel Alkotmánybíróság függetlenségét kétségbe vonva illegitimnek, és a lengyel alkotmány értelemzésére alkalmatlannak minősítette a varsói taláros testületet.

Az Európai Parlament állásfoglalása amellett, hogy a Lengyel Köztársaság belügyeibe való olyan beavatkozás, amely súlyosan sérti az ország szuverenitását, alkotmányos berendezkedését és önazonosságát; több szempontból is kifejezetten roncsolja az európai együttműködés alapvető pilléreit. Az Európai Parlament, immáron sokadik alkalommal, olyan kérdésről tanácskozik és olyan kérdés kapcsán határoz, amely nem tartozik hatáskörébe. Ezúttal ráadásul politikai testületként egy tagország igazságszolgáltatási szervét minősíti, annak tevékenységébe kíván beavatkozni. Az Európai Parlament nem letéteményese a népszuverenitásnak. Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Parlament kizárólag azokban a kérdésekben foglaljon állást, amelyeket a Szerződések a hatáskörébe utalnak.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az Európai Parlament egy nemzeti alkotmánybíróság illegitimnek minősítésével nemcsak az adott tagország szuverenitását, hanem az uniós jogrend autonómiáját is aláássa. Az európai jogközösség a tagállamok jogrendszereiből, és egy, a tagállamok által életre hívott közös, de a tagállamok jogától függetlenül érvényesülő jogrendszerből áll. E jogrendszerek közötti esetleges összeütközések feloldására kizárólag a kölcsönös, és egymás hatáskörének tiszteletén alapuló bírósági párbeszéd szolgálhat. Az integrációért viselt felelősség azt követeli meg, hogy a bíróságok egymást meghallgassák, és még akkor is tekintettel legyenek egymás érveire, ha azok eltérőek. Az Európai Parlament állásfoglalása ezt a bíróságok közötti párbeszédet, végső soron pedig az uniós jog autonómiáját, a Szerződések épségét, valamint az abban biztosított intézményi egyensúlyt roncsolja. A Fidesz európai parlamenti delegációja a beavatkozást a leghatározottabban elítéli és elutasítja.

Háttér: A lengyel Alkotmánybíróság az október elején meghozott döntésében úgy határozott, hogy az Európai Unióról szóló szerződés bizonyos rendelkezései nincsenek teljes összhangban a lengyel alkotmánnyal. A taláros testület döntését az európai intézmények heves kritikával illették. Az Európai Parlament plenáris ülése 2021. október 21-én a lengyel Alkotmánybíróság 2021. október 7-ei (K/21. sz. ügy) döntésének apropóján állásfoglalást fogadott el a „a lengyelországi jogállamisági válságról és az uniós jog elsőbbségéről”, amelyben a lengyel Alkotmánybíróságot „illegitimnek”, „jogi legitimitásnak és függetlenségnek” híján lévőnek, valamint a lengyel alkotmány értelmezésére nem jogosult testületnek titulálja, melynek hivatkozott döntése aláássa az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki a kapcsolódó vita során hangsúlyozta, hogy az Unióra átruházott hatáskörök csak az alkotmánynál alacsonyabb jogi normákra vonatkoznak, hiszen a hatáskörök átruházása nem sértheti a lengyel alkotmányt. Rámutatott, hogy a lengyel Alkotmánybíróság döntése szerint a Szerződések hivatkozott cikkeinek pusztán egy bizonyos értelmezése ellentétes a lengyel alkotmánnyal.