Az Európai Parlament mai szavazásával visszautasította azt a bizottsági rendeletet, amely a közúti fuvarozók jó hírnevének elveszítését eredményező súlyos jogsértések osztályozásáról szól. Az EP most tehát azt kéri a Bizottságtól, hogy készítsen új javaslatot és abban súlyos jogsértésként kezelje az elsősorban közép-kelet európai tagállamok fuvarozó vállalatai által végzett ún. kabotázs szabályok elleni esetleges vétségeket. A magyar néppárti delegáció nem támogatta az indítványt, mivel komoly veszélyét látta annak, hogy a jogsértések körének bővítése hátrányos módon érintheti a magyar fuvarozókat.
A hétfő esti vitát, melyen részt vett Violeta Bulc közlekedési biztos is, elsősorban szintén a szociális dömpingről ill. kabotázsról szóló témák fémjelezték. Ennek apropója a közép-kelet európai fuvarozó vállalatok által megjelenített ún. „szociális dömping” jelensége.Ezekben az országokban ugyanis a fuvarozók szociális és gazdasági költségei alacsonyabbak a nyugat-európai átlagnál, amit sokan tisztességtelen versenyelőnyként értékelnek.
Deli Andor, a Közlekedési Bizottság tagja hozzászólásában kifejtette: "Fontos, hogy mindenfajta törvénysértő magatartás ellen fellépjünk. Ugyanakkor az úgynevezett "szociális dömping" felszámolását nem lehet, sőt káros egyes szűk szektorális politikában – mint amilyen a közúti fuvarozás – elkezdeni és szelektíven folytatni. Inkább szükség volna egy átfogó kezdeményezésre a közép-kelet európai tagországok gyorsabb szociális felzárkóztatásának céljából”.
"Annak ellenére, hogy a többséggel szemben foglaltunk állást, a történetnek itt nincs vége, hiszen a Bizottság most új javaslatot, új listát dolgoz ki. Fontos számunkra, hogy az új előírás csak a súlyos jogsértőket sújtsa, és ne veszélyeztesse a szabad áruforgalom és a szolgáltatások nyújtásának alapelvét, így a magyar fuvarozók érdekeit" – hívta fel a figyelmet Deli Andor.
Ilyen veszélyeket rejt például a Németországban 2015. január 1-vel életbe lépő minimálbért szabályozó törvény, mely kihatna a közlekedési ágazatra, érintve a Németországon áthaladó tranzitforgalmat is. „Úgy gondolom, hogy ez a német jogszabály ellentmond a szabadságjogoknak, hiszen megfékezi a szabad versenyt és szükségtelenül növeli a fuvarozó vállalatokra eső jogi és adminisztratív terheket” – mutatott rá Deli Andor. „Ezért is fordultam az Európai Bizottsághoz írásbeli választ igénylő kérdéssel, melyben azt szeretném megtudni, hogy ez a német rendelkezés nem mond-e ellent az EU szabadságjogainak, illetve nem fékezi-e a szabad versenyt az Unión belül” – tette hozzá a Fidesz EP-képviselője.