Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével Magyarország egy fontos uniós szövetségesét veszíti el

Az Európai Parlament plenáris ülése június 18-án elfogadta az Egyesült Királysággal kialakítandó, jövőbeli kapcsolatokat szabályozó partnerségi megállapodásról szóló ajánlását.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazást követően elmondta: „Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével Magyarország egy fontos EU-n belüli szövetségesét veszíti el. Ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit választópolgárok döntését, és remélem, hogy sikerül kialakítani egy olyan partnerségi megállapodást, mely mindkét fél polgárainak előnyére szolgál. Számunkra a legfontosabb cél továbbra is az, hogy biztosítva lássuk a Nagy-Britanniában élő magyarok jogait. Mindannyian érdekeltek vagyunk, hogy az EU és Nagy-Britannia között a kapcsolatrendszer a Brexitet követően is erős és működőképes legyen.”

Győri Enikő fideszes EP-képviselő a szavazás kapcsán elmondta: „A ma elfogadott jelentés újra rámutatott arra, hogy az EP sajnos szereptévesztésben van; nem a Parlament hatásköre technikai részletekbe menő kívánságlistát írni. A Bizottság feladata a tárgyalások lebonyolítása, méghozzá a Tanács felhatalmazása alapján. A Parlamentnek útmutatót kellene adnia, tehát elveket kellene rögzítenie a tárgyalók számára, az uniós polgárok érdekei mentén.” A néppárti képviselő leszögezte: „Nem tehetünk úgy, mintha a Brexit meg sem történt volna. Tiszteletben kell tartanunk, hogy az Egyesült Királyság polgárai a kilépés mellett döntöttek. A szigetországtól ugyanakkor az jogosan elvárható, hogy amennyiben hozzáférést szeretne az Unió 446 millió fős belső piacához, akkor köteleződjön el az egyenlő versenyfeltételek mellett és igazodjon az uniós gazdasági jogszabályokhoz.”

Trócsányi László fideszes EP-képviselő a szavazás kapcsán megállapította: „Magyarország és a magyar állampolgárok érdeke is egyértelműen az, hogy legyen olyan partnerségi megállapodás a jövőbeli kapcsolatokról, amely minél magasabb jogbiztonságot és gazdasági kiszámíthatóságot nyújt valamennyi érdekelt számára. A kapcsolatok rendezésének fontos része volt a korábban megkötött Kilépési Megállapodás, amely megfelelő támpontot ad a legjelentősebb kérdésekben, de a partnerségi megállapodás adhat csak hosszú távú stabilitást minden fél számára. Törekedni kell a britekkel folytatott jóhiszemű, kölcsönös bizalomra épülő és tiszteleten alapuló együttműködésre.”

A tartalmi kérdéseket illetően a magyar néppárti képviselő megjegyezte: „Fontosnak tartom, hogy a biztonsági, bűnüldözési és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, valamint az igazságügyi együttműködés polgári és családi jogi ügyekben a partnerségi megállapodás szerves részét képezzék, hiszen mindkét fél számára legfontosabb érdek a jogbiztonság garantálása a polgárok felé.”

A képviselők egyetértettek abban, hogy nagyra értékelik az Európai Bizottság Egyesült Királysággal foglalkozó munkacsoportjának munkáját, amelyet Michael Barnier főtárgyaló vezet, álláspontjuk szerint történelmi jelentőségű munkát végeznek.

Háttér: Az Egyesült Királysággal kialakítandó, jövőbeli kapcsolatokat szabályozó partnerségi megállapodásról szóló ajánlás kidolgozásában az Európai Parlament 19 szakbizottsága vett részt, a dokumentum végeredményében egyfajta összegzés arról, hogy mi az Európai Parlament álláspontja a tárgyalási pontokról. Az Európai Parlament az ajánlásban felhívja a figyelmet, hogy az átmeneti időszak végén a tárgyalások kimenetelétől függetlenül felkészültnek kell lenni az Egyesült Királyság belső piacból és vámunióból való kilépésére, a megállapodás hiányának gazdasági és egyéb következményeire. Tudomásul veszi, hogy a június 15-i magasszintű tárgyalások során az Egyesült Királyság jelezte, hogy nem kívánja az átmeneti időszakot meghosszabbítani, viszont mindkét fél politikai kötelezettséget vállalt arra, hogy az eddigieknél sokkal intenzívebben folytatja a tárgyalásokat. Az Európai Parlament kitart amellett, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatokról szóló megállapodásnak koherensnek kell lennie, és igazodnia kell egyrészt a két fél földrajzi közelségéhez, másrészt a két fél gazdaságának nagyfokú összefonódásához.