A kisebbségi jogok teljes körű helyreállítása továbbra is várat magára Ukrajnában

Az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség ülésén Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja az Ukrajna uniós csatlakozásának lehetséges forgatókönyveiről szóló eszmecserén szólalt fel. Az ülésen, amelyen az ukrán parlament több képviselője is részt vett, a kárpátaljai származású politikus kihangsúlyozta: „A kisebbségi oktatási jogokat érintő legutóbbi törvénymódosítás fontos előrelépés, amelyre 2017 óta várunk. Azonban a tizenegy vállalásból öt továbbra is teljesítésre vár. Ezek között szerepel az anyanyelv közigazgatásban történő használata és a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése is.”

„A kárpátaljai magyar közösség közel öt éve szenved az ukrán néppel együtt az orosz háború következményeitől. Több mint 120 kárpátaljai magyar férfi vesztette életét Ukrajna védelmében. Ebben a nehéz helyzetben a málenkij robotot elítélő, szeptemberben elfogadott parlamenti határozat és az október 12-én elfogadott oktatási jogokat érintő törvénymódosítás fontos üzenet a nemzeti kisebbségek számára. Hiszen az anyanyelvünk használata és az anyanyelvünkön történő tanulás nem fenyegetést jelent az államra nézve, hanem olyan jog, amely védelmet érdemel.” – fogalmazott Ferenc Viktória.

Az ukrán parlamenti képviselőkhöz fordulva azt is kiemelte: az ukrán törvényhozás ezzel elismerte, hogy a korábban megfogalmazott kisebbségi jogi aggályok nem az uniós csatlakozás elé gördített „mesterséges akadályok”, hanem valós, jogalkotási megoldást igénylő problémák.

A képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy a kisebbségi jogok helyreállításának folyamata ezzel nem ért véget. A 11 pontos vállalás-csomagból eddig hatot rendeztek, öt azonban továbbra is megoldatlan. „Bízom benne, hogy 2027-ig ezekben a kérdésekben is érdemi előrelépés történik. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az elfogadott jogszabályokat a gyakorlatban is maradéktalanul végrehajtsák, és a mostani pozitív folyamat a kisebbségi jogok teljes körű helyreállításáig folytatódjon” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

A politikus emlékeztetett arra is, hogy az európai integráció nem csupán Ukrajna csatlakozásának gyorsaságáról szól, hanem arról is, milyen országgá válik Ukrajna a folyamat során. Az uniós bővítésnek továbbra is érdemalapúnak kell maradnia: a tárgyalási klaszterek megnyitását és a csatlakozási folyamat további előrehaladását a vállalások tényleges teljesítéséhez és a koppenhágai kritériumok következetes érvényesítéséhez kell kötni.

„Előbb a vállalásokat kell teljesíteni, és csak ezt követően kerülhet sor a csatlakozási folyamat következő lépéseire. Csak így biztosítható, hogy az európai integráció valódi és tartós előrelépést hozzon a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek védelme terén” – zárta felszólalását Ferenc Viktória.