A kárpátaljai magyarság nyelvi jogai a gyakorlatban is érvényesüljenek

Az Európai Parlament októberi plenáris ülésén, a hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó Kisebbségi Munkacsoport (Minority Intergroup) ülésén a kárpátaljai magyarság került a fókuszba. A „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című kezdeményezés a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának szakmai koordinálásával, magyar, ukrán és román partnerek együttműködésében valósult meg. A projekt célja, hogy elősegítse a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülését, különös tekintettel a kisebbségi nyelvek közéleti és közszolgáltatásokban történő használatára, valamint, hogy a nyelvi sokszínűségre építve ösztönözze a határokon átnyúló gazdasági együttműködéseket.

Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja a projekt bemutatása kapcsán elmondta: „Örömmel kezdeményeztem ennek a sikeres projektnek a bemutatását itt, az Európai Parlamentben, hiszen a kárpátaljai magyar közösség számára az anyanyelv használata a nemzeti identitás megőrzésének záloga, és egyben a mindennapi életben és szülőföldön való boldogulás alapvető feltétele. A projekt jól példázza, milyen kézzelfogható előnyökkel jár, ha egy többnemzetiségű és többnyelvű térségben valódi lehetőség nyílik minden nemzetiség anyanyelvének használatára a közéletben és a közszolgáltatásokban. Ezért fontos, hogy Ukrajna most készülő jogszabálya is megfelelő és tartós garanciákat teremtsen a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak gyakorlásához, és hogy ezek a jogok a mindennapokban is ténylegesen érvényesüljenek.

Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont intézetvezetője, kutatója, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem oktatója a bemutatott projekttel kapcsolatban elmondta, a háború okozta nehézségek ellenére megvalósított, alulról építkező kezdeményezés széles körű szociológiai adatgyűjtésre és a helyi közösségek bevonására épült. Az Interreg-program támogatásával Ukrajnában, Magyarországon és Romániában végzett kutatás arra kereste a választ, hogyan élik meg a többnyelvűséget az érintett közösségek, milyen akadályokkal szembesülnek nyelvi jogaik gyakorlása során, és miként ösztönözhető a kisebbségi nyelvek használata a mindennapi életben. A kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete, hogy a többnyelvűség nem adminisztratív teher vagy akadály, hanem olyan társadalmi, kulturális és gazdasági erőforrás, amely a helyi közösségek és az egész térség javát szolgálhatja.

Orosz Ildikó a Kisebbségi Munkacsoport ülését követően kiemelte: a bemutatott kutatás különös aktualitását az adja, hogy október 12-én az ukrán parlament napirendjére kerülhet a nemzeti kisebbségek jogait, köztük az anyanyelvi oktatást érintő törvénytervezet. A jogszabály elfogadása fontos előrelépést jelenthet a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállításában, ugyanakkor önmagában még nem garantálja a kisebbségi jogok tényleges érvényesülését.

„A kisebbségi jogok biztosításához három dologra van szükség: megfelelő és átfogó törvényi garanciákra, ezek következetes gyakorlati végrehajtására, valamint olyan jogtudatos közösségekre, amelyek ismerik és merik is használni a jogaikat. Hiába születik jó törvény, ha annak rendelkezései a mindennapokban nem működnek, vagy ha az érintettek nem érzik úgy, hogy biztonsággal élhetnek a számukra biztosított lehetőségekkel. Hálás vagyok Vincze Lorántnak, a Kisebbségi Munkacsoport elnökének, hogy napirendre tűzte ezt a kárpátaljai magyarság számára fontos kezdeményezést, melynek köszönhetően az Európai Parlament képviselői első kézből hallhattak beszámolót erről a fontos témáról” – emelte ki Ferenc Viktória.