Még több pénzt az új európai segélyalapba a leginkább rászorulóknak!

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága - többszöri halasztás után - hétfőn este egy rendkívüli strasbourgi ülés keretében szavazott a leginkább rászorulók részére tervezett új európai alapról (FEAD) szóló jelentésről. "Mindenképp sikerként könyvelhetjük el, hogy a néppárti frakció támogatásával szakbizottságunk megszavazta a jelentést. Ez azt jelenti, hogy egy mielőbbi sikeres plenáris szavazás után az Európai Bizottság létrehozhatja végre az új eszközt, hogy a továbbiakban is megfelelően segíthessünk a leginkább rászoruló uniós állampolgároknak. Azonban a Bizottság által javasolt 2,5 milliárd eurós büdzsé nem elégséges, ezért is szeretnénk minimum 3,5 milliárd eurót az alap mellé rendelni" – jelentette ki Őry Csaba fideszes EP-képviselő, a néppárti frakció foglalkoztatási koordinátora a szavazás után.

Az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában javaslatot tett egy olyan alap létrehozására, mely az Európai Unióban leginkább nélkülözőknek nyújtana segítséget. Az új alap a korábbi, 1987-ben létrehozott élelmiszersegély program helyébe lépne, hogy az Unió a továbbiakban is küzdhessen a szegénység legsúlyosabb formái és a társadalmi kirekesztés ellen. A javaslatot jóváhagyás céljából ún. együttdöntési eljárásban tárgyalja az Európai Parlament és a Tanács.
 
"Látnunk kell, hogy a jelenlegi vitát nagyban meghatározza a korábbi élelmiszersegély program: a nagy mezőgazdasági termelő tagállamok elsősorban lehetséges felvevő piacként tekintenek rá, míg mások a szociális vonatkozásokat tekintik a legfontosabbnak" – hangsúlyozta Őry Csaba.
 
"A néppárti frakció a legtöbb frakcióval egyetemben kevesli a Bizottság által javasolt 2,5 milliárd eurós pénzügyi keretet, hiszen ez az összeg nem lenne elégséges a javasolt célok eléréséhez. Így örülök a szakbizottságban megszavazott 3,5 milliárd eurós javaslatnak, és remélem, hogy a Tanáccsal is sikerül majd megállapodnunk ebben a fontos kérdésben. Mindazonáltal, az Európai Parlament frakciói és a tagállamok a Tanácsban még mindig megosztottak számos jelentős kérdésben: egyik ilyen kérdés az alapban való önkéntes vagy kötelező részvétel lehetősége. A néppárti frakció a liberálisokkal, a zöldekkel és a konzervatívokkal egyetemben az önkéntes részvételt szorgalmazza, míg a szocialisták a szélsőbaloldaliakkal és pár tagállami delegációval együtt a kötelező részvétel mellett szálltak síkra. Így, habár a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság megszavazta a jelentést, a Tanáccsal való egyeztetések elindításához szükséges minősített többség nem jött össze, éppen ezért a végső döntést csak a plenáris szavazáskor születik majd" – elemezte a helyzetet a fideszes EP-képviselő.
 
"Meg kell értenünk, hogy egy esetleges kötelező részvétel esetén kevesebb pénzt kell majd több tagállamra és több célkitűzésre költenünk. Éppen ezért remélem, hogy sikerül még egy ésszerű kompromisszumos megoldást találnunk a plenáris szavazás előtt, majd végül a tagállami kormányokkal a Tanácsban, hiszen az alap létrehozása létfontosságú" – tette hozzá Őry Csaba, a néppárti frakció foglalkoztatási koordinátora.
 
Háttér:
Az Európa 2020 stratégia arra kötelezi az Európai Uniót, hogy legalább 20 millióval csökkentse a szegénységgel sújtott vagy fenyegetett lakosság számát.
 
Az Európai Unióban élők közül mintegy 116 millió főt fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélye; közülük hozzávetőlegesen 40 millióan komoly anyagi nélkülözésben élnek.
 
Az anyagi nélkülözésre leginkább jellemző, hogy a rászorulók nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez. 2010-ben az Unió lakosságának 8,7%-a, azaz több mint 43 millió ember nem engedhette meg magának, hogy kétnaponta húst vagy halat (illetve ennek vegetáriánus megfelelőjét) fogyasszon, jóllehet az Egészségügyi Világszervezet ezt alapvető szükségletként határozta meg. A 2011 vonatkozásában rendelkezésre álló adatok tükrében a helyzet egyre kedvezőtlenebb.
 
Az Európai Unió foglalkoztatást támogató, szegénység ellen küzdő és társadalmi befogadást előmozdító fő eszköze jelenleg és a jövőben is az Európai Szociális Alap (ESZA). Ez a strukturális eszköz közvetlenül az emberek kompetenciáiba ruház be, és célja munkaerőpiaci értékük fokozása. Mégis, a legkiszolgáltatottabb, teljes mélyszegénységben élő polgárok túl messze sodródtak a munkaerőpiactól, így nehezen részesülhetnek az Európai Szociális Alap társadalmi beilleszkedést célzó intézkedései kínálta előnyökből.
 
Az Európai Unió a leginkább nélkülözőket célzó élelmiszer-osztási programja (MDP) 1987 óta számottevő ellátási forrást jelent a leghátrányosabb helyzetűekkel közvetlen kapcsolatban álló szervezetek számára. Jelenleg évente mintegy 500 ezer tonnányi élelmiszert juttat el a rászorulóknak. A program létrehozásakor azt tartották szem előtt, hogy a mezőgazdaságban jelentkező többletet ésszerű módon használják fel. A közös agrárpolitika egymást követő reformjai következtében az intervenciós készletek kimerülésével kell számolni, illetve a 2011 és 2020 közötti időszakban bizonytalanságok várhatók a készletek vonatkozásában, így az élelmiszerosztási program 2013 végén megszűnik. A javasolt, leginkább nélkülözők európai segélyalapja e program helyébe lépne, mely egyúttal a probléma hatékonyabb megközelítését is lehetővé tenné.