Technikai áttörést hozhat a Galileo-rendszer (videóriport)

A mobiltelefonhoz vagy az internethez mérhető újabb műszaki áttörés valósulhat meg Európában 2013-tól a Galileo-rendszer segítségével. A 30 műholdból álló új helymeghatározó technológia kiépítését finanszírozó uniós jogszabályt – amelynek Barsiné Pataky Etelka fideszes képviselő volt a felelőse az Európai Parlamentben – ma írták alá a plenáris ülés nyilvánossága előtt, így megkezdődhet a megvalósítás.

Uniós jogszabályokat rendszerint nem a nagy nyilvánosság előtt írnak alá, de hogy most mégis így került sor erre, azt az ügy rendkívüli jelentősége indokolta.

– „Azért kértem, hogy nyilvánosan írjuk alá a dokumentumot, mert bizonyítani akartam, hogy az Európai Unió továbbra is azon fáradozik, hogy állampolgárainak mindennapjait jobbá tegye” – mondta az aláírás előtt mondott rövid beszédében Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament elnöke, aki külön kiemelte Barsyné Pataki Etelka sikeres munkáját az uniós jogszabály parlamenti ellfogadása során.

A Galileo-dosszié 3,4 milliárd euróval finanszírozza a rendszer kiépítését és működtetését 2012-ig. A harminc műholdból álló rendszer a jelenleg működő rendszereknél sokkal pontosabb lesz. Ez az alkalmazási lehetőségeit is jelentősen megnöveli. A tájékozódás mellett használhatják majd például bizalmas információk küldésére, sebességellenőrzésre, fogyatékos, vagy idős emberek felkutatására, bűnözők megtalálására, és mentőakciókra. A Galileo egyébként együtt tud működni az amerikai GPS-sel, így a két rendszer hatvan műhodja a jelenlegi 15 méter helyett két méteres pontosságra lesz képes.

A műholdas hálózat kiépítése 140 ezer új munkahelyet is teremt Európában, és – ahogy arra a májusi parlamenti vitában a jelentéstevő Barsiné Pataky Etelka is rámutatott – a fejlesztés megvalósításában jelentős szerep hárul majd a kis- és középvállalkozásokra is.

„A Galileo programmal új technológiát, fejlesztést, új vállalkozási lehetőséget és munkát ígértünk, különösen kiemeltük a KKV-k részvételi lehetőségeit a 27 tagállam vállalkozói előtt” – hangsúlyozta az EP májusi plenáris ülésén a Fidesz képviselője.

A most aláírt jogszabály alapján ez lesz az első összeurópai műszaki vállalkozás, amely Magyarország számára is jó lehetőségeket nyújthat. A korábbi elképzelés szerint ugyanis az Európai Űrügynökség (ESA) valósította volna meg a projektet, amelynek Magyarország egyelőre nem tagja, így magyar cégek is nehezebben jutottak volna szerephez a vállalkozásban.

(EUvideohu)


Aláírták a Galileo-rendeletet Strasbourgban

Az Európai Parlamentben, július 9-én írta alá az EP elnöke és a Tanács képviselője az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo létrehozásáról szóló uniós jogszabályt. A teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd euró jut az EU költségvetéséből. A rendelet EP-s témafelelőse Barsiné Pataky Etelka.

Az Európai Parlament 2008. április 23-án, 607 igen, 36 nem, 8 tartózkodó szavazattal fogadta el Barsiné Pataky Etelka (néppárti) jelentését az európai műholdas rádiónavigációs programokról.

Az erről szóló jogszabályt július 9-én Strasbourgban, ünnepélyes körülmények között  írta alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, a Tanács részéről pedig Jean-Pierre Jouyet, francia Európa-ügyi miniszter. Az Európai Bizottságot a ceremónián Benita Ferrero-Waldner biztos képviselte. A házelnök a jogszabály lkészítéséért rövid beszédben mondott köszönetet többek között a szlovén elnökségnek és a jelen lévő Barsiné Pataly Etelkának.

Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnos-ból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonass-nak is.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Ez után következhet a hasznosítási szakasz. A teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd eurót szán az EU.

(EP Sajtóosztály)