Az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén vitatta meg az európai pénzügyi felügyeleti rendszer reformját és az új európai felügyeleti hatóságok felállításának kérdését. Győri Enikő európai parlamenti képviselő (Fidesz) felszólalásában kiemelte: a pénzügyi válság kemény leckét adott az Európai Uniónak arról, hogy teljesen más struktúrára és jelentős szigorításra van szükség az eddigi laza felügyeleti gyakorlatban, mely ösztönözte a pénzintézetek spekulációs tevékenységét, reálgazdasági válságot okozott és ennek következtében emberek milliói vesztették el munkahelyüket.
A néppárti politikus hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament javaslatába sikerült beépítenie a kelet-közép-európai országok számára fontos módosításokat is. A magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű törekvés volt, hogy az eurózónán kívüli országokat ugyanolyan jogok illessék meg, mint az eurózónán belülieket az újonnan létrejövő pénzügyi hatóságok felügyeleti tanácsaiban. Győri Enikő módosító indítványának köszönhetően bekerült a kompromisszumos álláspontba az rendelkezés is, hogy a válság korai előrejelzésére hivatott Európai Rendszerkockázati Tanács vezető testületeiben a nem-eurózóna tagállamok is helyet kapjanak. Ez azért fontos, mivel csak a kelet-közép-európai régió megfelelő képviselete a garancia arra, hogy olyan pénzügyi-gazdasági döntések szülessenek európai szinten, amelyek figyelembe veszik a kelet-közép-európai régió jellegzetes gazdasági kockázatait.
A fideszes európai parlamenti képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kompromisszum elérése érdekében mindkét félnek, vagyis a Tanácsnak és a Parlamentnek is önmérsékletet kell tanúsítania. „Józan és gyors kompromisszumra kell törekednünk a Tanáccsal a még fennálló nyitott kérdésekben azért, hogy a pénzügyi felügyeleti reform a magyar elnökség indulásakor, azaz 2011.január 1-jén életbe léphessen” – zárta felszólalását Győri Enikő.