Az Európai Parlament Politikai Kihívások Bizottsága 2011. április 14-én megvitatta Salvador Garriga néppárti képviselőnek a 2013 utáni uniós pénzügyi kerettervről szóló jelentéstervezetéhez benyújtott módosító indítványokat. Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő módosító javaslataiban a kohéziós politika és a közös agrárpolitika kiemelt fontosságát hangsúlyozta. Csatlakozásunk óta több mint 10 milliárd euró érkezett ezekből a forrásokból hazánkba.
Surján László egyetért Salvador Garriga jelentéstevővel abban, hogy meg kell őrizni a közös agrárpolitika jelenlegi státuszát, hiszen az emelkedő élelmiszerárak idején ez garantálhatja Európa élelmiszerbiztonságát.
A képviselő a kohéziós politika kapcsán kiemelte, fenn kell tartani e fejlesztési források jelenlegi szintjét, hiszen eddig ezen támogatások rendszere eredményesen működött és nagyban hozzájárult a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatáshoz és az Unió versenyképességének növeléséhez. A többéves programok végrehajtása ugyanakkor hatékonyabb lehet, ha az uniós szabályok pénzügyi ciklusokon átívelően jogi garanciát nyújtanak a pénzek felhasználásához. Az átláthatatlan adminisztratív előírások egyszerűsítése pedig jelentősen csökkentheti a kifizetések során előforduló hibákat.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kohéziós politika fontos szerepet játszik a kutatás-fejlesztésben is, hiszen a források közel negyede már jelenleg is ezeket a célokat finanszírozza, s ennek folytatására a következő többéves kerettervben is szükség van. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kohéziós politikának megvan a maga tradicionális célkitűzése: az Európai Unió gazdasági, szociális és területi konvergenciájának segítése, amely messze túlmutat az EU 2020 stratégia megvalósításán.
Surján László álláspontját erősíti, hogy módosításait az Európai Néppárt frakciója saját módosító indítványaiként nyújtotta be az eljárásban.
A kohéziós politika és a közös agrárpolitika fontosságát mutatja, hogy a 2004-es csatlakozásunk óta hazánkba érkezett uniós pénzek közel 90 százaléka, több mint 10 milliárd euró ezekből a forrásokból érkezett. Ez az összeg ugyanakkor még sokkal nagyobb lehetne, ha az előző szocialista kormány nem vesztegette volna el az időt a fejlesztési programok beindításánál és nem görgetett volna felesleges adminisztratív terheket a pályázók elé.
Háttér:
A Politikai Kihívások Bizottsága az Európai Parlament különbizottsága, amely a 2013 utáni uniós pénzügyi kerettervről szóló parlamenti álláspont kidolgozásáért felel.
A különbizottság hatásköre:
a) a Parlament politikai prioritásainak meghatározása a 2013 utáni többéves pénzügyi keretterv számára, jogalkotási és költségvetési szempontból egyaránt;
b) a 2014. január 1. utáni időszakra vonatkozó uniós célkitűzések eléréséhez, valamint az uniós politikák végrehajtásához szükséges pénzügyi források felbecslése;
c) a következő többéves pénzügyi keretterv időtartamának meghatározása;
d) e prioritásokkal és célkitűzésekkel összhangban javaslattétel a jövőbeli többéves pénzügyi keretterv felépítésére, megjelölve az Unió tevékenységének főbb területeit;
e) útmutató készítése a többéves pénzügyi keretterv egyes fejezetei közötti és fejezetein belüli kiadásokhoz kapcsolódó források indikatív elosztásához, a prioritásokkal és a javasolt kerettel összhangban;
f) az uniós költségvetés finanszírozási rendszerére vonatkozó reform és a kiadások felülvizsgálata közötti kapcsolat pontos meghatározása ahhoz, hogy a Költségvetési Bizottság megbízható alappal rendelkezzen a többéves pénzügyi keretterv folyó tárgyalásokhoz.